2 talált cikk a munkaidő , munkarend , Art. , munkavállaló , szabadság kiadása , biztosítás , betegszabadság , munkakör , keresőképtelenség , távolléti díj , kiva kifejezésre

Kérdés: Korábban a Társadalombiztosítási Levelekben 3220. számon megjelent kérdésünkben is a folytonos munkarendben, féléves munkaidőkeretben (kollektív szerződés alapján 7 nap munka, 7 nap pihenő, napi 12 órában) dolgozók szabadságának, betegszabadságának kiadásáról kérdeztük Önöket. Általánosságban megválaszolásra került a kérdés, de részletesebben is szükségünk lenne a segítségükre!
Pl. egy munkavállaló június hónapban a következőképpen dolgozott: június 1-7. munka, június 8-14. pihenő, majd 15-16-án dolgozott, 17-től 19-ig szabadságra ment, 20-21-én dolgozott, azután 22-28-ig pihenős volt, majd a hónap utolsó két napján ismét dolgozott. Ilyenkor hány nap szabadság kerül számfejtésre? Ha a munkarend szerint munkával töltött héten vesz ki szabadságot, ami áthúzódik a pihenős hét napjaira is, akkor mi a szabályos eljárás?

Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.