46 cikk rendezése:
1. cikk / 46 Társadalombiztosításijárulék--túlfizetés visszaigénylése
Kérdés: Hogyan tudja visszaigényelni a társadalombiztosításijárulék-túlfizetést a munkáltató abban az esetben, ha egy munkavállalója részére visszamenőleg, 2025. április 22-től öregségi nyugdíj került megállapításra, amit augusztus elején közölt a munkáltatójával? A munkavállaló kérelmére a munkaviszony augusztus 13-án közös megegyezéssel megszüntetésre került. A mun-kaviszony lezárásával a nyugdíjasstátusz miatt a szociális szférában működő munkáltató számfejtését végző Magyar Államkincstár visszamenőleg többhavi fizetési jegyzéket bocsátott ki.
2. cikk / 46 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
3. cikk / 46 Elhunyt beltag osztaléka
Kérdés: Kinek és milyen feltételekkel fizethető ki egy betéti társaság elhunyt beltagja részére járó jóváhagyott osztalék abban az esetben, ha az összeg nem szerepelt a hagyatékban, illetve az elhunyt adóhatóság által elkészített személyijövedelemadó-bevallásában sem? Kinek kell adóznia az osztalék után ebben az esetben?
4. cikk / 46 Szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye kiva esetén
Kérdés: Érvényesíthető a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó munkáltató esetében az adóalap meghatározásánál a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló tekintetében, egyezően a szociálishozzájárulásiadó-mentességgel?
5. cikk / 46 Járulék bevallásának és fizetésének késedelme, elmaradása
Kérdés: Milyen jogkövetkezmények sújthatják az adózót a járulékok bevallásának, illetőleg megfizetésének késedelme vagy elmaradása esetén?
6. cikk / 46 Apáknak járó pótszabadság elszámolása
Kérdés: Milyen módon igényelhető vissza az apáknak járó pótszabadság idejére kifizetett juttatás?
7. cikk / 46 Végrehajtás adó-visszatérítésből
Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
8. cikk / 46 Apákat megillető pótszabadság
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a szociális-hozzájárulásiadó-alapot a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadságra kifizetett távolléti díjhoz kapcsolódó visszaigénylés során, ha az érintett után a cég adókedvezményt vesz igénybe?
9. cikk / 46 Kivás cég szakképzésihozzájárulás--kedvezménye
Kérdés: Valóban élhet a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezménnyel a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozás is, amennyiben tanulót foglalkoztat?
10. cikk / 46 Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése
Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
