427 cikk rendezése:
11. cikk / 427 Nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett munkavállaló
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett munkavállalóra? Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie, illetve a szabadság ugyanúgy megilleti? Milyen kötelezettségei vannak őstermelői jogviszonyában az érintett személynek?
12. cikk / 427 Munkaszerződés külföldön
Kérdés: Melyik ország jogát kell alkalmazni a munkaszerződés megkötésére abban az esetben, ha egy magyar állampolgár munkavállaló külföldön végez munkát egy másik EU-tagállamban? Vannak korlátjai a jogválasztásnak ebben az esetben?
13. cikk / 427 Betéti társaság 65. életévét betöltött beltagjának személyes közreműködése
Kérdés: Közreműködhet személyesen díjazás nélkül egy betéti társaság 65. életévét betöltött beltagja, aki nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert rokkantsági ellátásban részesül, és ez kedvezőbb a számára? A tag korábban nem működött közre, de most egy munkavállaló kilépése miatt ez szükségessé vált. Módosítani kell ebben az esetben a társasági szerződést, ha az eddig nem tartalmazta a személyes munkavégzést? Be kell jelenteni a személyes közreműködést a ’T1041-es nyomtatványon, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban? Kell valamilyen közterhet fizetni a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben?
14. cikk / 427 Kft. tagjainak járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
15. cikk / 427 Távmunka és home office
Kérdés: Van valamilyen különbség a távmunka és a home office között, vagy a két elnevezés ugyanazt takarja?
16. cikk / 427 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?
17. cikk / 427 GYED és GYÁP egyidejűleg
Kérdés: Megállapítható az apa részére a gyermekápolási táppénz abban az esetben, ha mindkét szülő ugyanannál a cégnél áll biztosítási jogviszonyban 2022. április 1-jétől, az anya a 2022. december 6-án született gyermekére tekintettel GYED-ben, a 2024. március 6-án született gyermekére tekintettel CSED-ben részesül, és az apa a nagyobb gyermek betegségére tekintettel nyújtott be GYÁP-igényt a 2024. április 9-től április 24-ig tartó időszakra?
18. cikk / 427 Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén
Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha elutasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
19. cikk / 427 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
20. cikk / 427 Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
