Találati lista:
11. cikk / 443 Családi pótlék folyósításának megszűnése középiskolai tanulmányok befejezése után
Kérdés:
Van valamilyen teendője a szülőnek abban az esetben, ha gyermeke befejezi a középiskolai tanulmányait, vagy automatikusan megszűnik a családi pótlék folyósítása?
12. cikk / 443 Nyugdíj összege ekho szerinti adózás esetén
Kérdés: Lényeges hátrány éri az ekho választásával azt a sportembert, aki munkaviszonyban áll, és jogosult a kedvező adózás választására, de rövidesen nyugdíjba vonul, és nem szeretné, ha az adózási mód választása negatívan befolyásolná az ellátás összegét? Milyen eltérést jelent havi 1,2 millió forintos munkabér esetén, ha az ekho szerinti, illetve, ha az általános szabályok szerinti adózási módot választja?
13. cikk / 443 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Figyelembe kell venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapításánál azt a munkavállalót, aki a díjazása egészére az ekho szerinti adózást választotta?
14. cikk / 443 Járulékfizetés többes jogviszonyban
Kérdés:
Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?
15. cikk / 443 Szülő GYÁP-jogosultsága nagyszülői GYED esetén
Kérdés: Jogosult gyermekápolási táppénzre az édesanya abban az esetben, ha 2024. szeptember 6-án született gyermekére tekintettel CSED-ben részesült, amelynek lejártát követően az édesanyja, azaz a gyermek nagyanyja igényelte a GYED-et, és jelenleg is ő részesül az ellátásban? A gyermek 2025. június 18-tól június 30-ig volt beteg.
16. cikk / 443 Egyidejű jogosultság több ellátásra
Kérdés: Választhat az ellátások között az a nő, aki rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel, de a korhatár előtti ellátás jogosultsági feltételeit is teljesíti? Igényelhető a korhatár előtti ellátás ebben az esetben? Amennyiben igen, akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetni az ellátás melletti munkavégzés esetén?
17. cikk / 443 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
18. cikk / 443 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
19. cikk / 443 Kisadózás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Választhatja a kisadózást az ellátás mellett egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg táppénzben részesül, de a jogosultsága hamarosan megszűnik, és utána rokkantsági ellátásra válik jogosulttá?
20. cikk / 443 Saját munkavállaló képzése
Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
