25 év alatti munkavállaló ekhós jövedelme

Kérdés: 15 százalék vagy 5,5 százalék ekhót kell levonnia a kifizetőnek a 25 év alatti munkavállalótól, aki a munkabére minimálbért meghaladó részére az ekho szerinti adózást választotta?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett magánszemély az Szja-tv. 29/F. szakaszában taglalt adókedvezményre jogosult, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaviszonyából származó munkabére éves szinten (a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] Természetesen az elért kereset nagysága és a szolgálati idő mennyisége befolyásolja az öregségi nyugdíj összegét, de a teljes munkaidőtől eltérő, csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent hátrányt. Nézzük meg jobban, hogyan számolják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel. A táppénz a keresőképtelenség idején a biztosítottat ért keresetveszteség pótlására szolgál, így a jogosultság megállapítása során elsődleges kérdés, hogy egyáltalán történik-e keresetveszteség.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja

Kérdés:

A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, akkor a járulékalapként az alapbért, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Őstermelő bejelentési és bevallási kötelezettsége

Kérdés:

Hogyan alakul a 'T1041-es nyomtatványon a bejelentési, illetve az '58-as nyomtatványon a bevallási kötelezettsége annak a 2022 szeptemberétől őstermelői tevékenységet folytató magánszemélynek, akinek a tevékenység megkezdésekor teljes munkaidős munkaviszonya volt, a munkaideje azonban december hónaptól heti 10 órásra módosult? A magánszemélynek 2022-ben nem volt bevétele az őstermelői tevékenységből.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján olyan mezőgazdasági őstermelőről van szó, aki munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított. E jogviszonya – függetlenül a munkaidő hosszától – a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján kizárja az őstermelői jogviszonyban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Egyéni vállalkozás GYET mellett

Kérdés:

Valóban egyenértékű egy heti 36 órás munkaviszonnyal a főállású anyaság? Mellékfoglalkozásúnak fog minősülni ez alapján az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki 2023. március hónapjától gyermeknevelési támogatást kíván igényelni 3 gyermekére tekintettel? Választható GYET mellett a kisadózás?

Részlet a válaszából: […] A "főállású anyaság" nem önálló jogviszony, e kifejezést csak a köznyelv használja arra az édesanyára, aki a Cst. 23. szakasza alapján gyermeknevelési támogatásban (GYET-ben) részesül.Ennek megfelelően a kérdésben szereplő édesanya főállású egyéni vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Járulékfizetési alsó határ nyugdíjas munkavállaló esetén

Kérdés:

Meg kell adni a minimálbér 30 százalékának megfelelő 69 600 forintos munkabért a nyugdíjas munkavállalóknak is akkor, ha napi 2 órás munkaidőben történik a foglalkoztatásuk?

Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozó munkaszerződés szerinti munkabérének teljes munkaidő esetén el kell érnie a minimálbér vagy garantált bérminimum összegét, illetve részmunkaidő esetén ennek részarányos részét. Ez a szabály értelemszerűen vonatkozik a nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony

Kérdés:

Munkaviszonynak számít az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egy friss diplomás munkavállaló esetében, aki pályakezdőként szeretne elhelyezkedni? Az érintett állami ösztöndíjasként köteles minimum 867 napot munkaviszonyban eltölteni, a munkáltatója viszont ösztöndíjas foglalkoztatás keretében kívánja alkalmazni. Megfelel az előírásoknak ez a foglalkoztatási forma?

Részlet a válaszából: […] Az ösztöndíjas foglalkoztatás célja a munkatapasztalat-szerzés biztosítása, és ezáltal számos szakmai készség megszerzése. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Az ösztöndíjas foglalkoztatás előnye,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele

Kérdés:

Jogosult lesz a 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevételére az a munkavállaló, aki egy éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, laktózintoleranciájára tekintettel jogosult személyi kedvezményre, 2023. április 7-én tölti be a 25. életévét, és bejelentette, hogy 2023. február 10-én elérte a várandóssága 91. napját? A munkavállalónak ez lesz az első gyermeke. Jogosult lehet egy időben az életkora alapján járó kedvezményekre és a személyi kedvezményre is?

Részlet a válaszából: […] A 30 év alatti anyáknak járó adóalap-kedvezmény 2023. január 1-jétől vehető igénybe. Jelenleg egy átmeneti szabályról beszélhetünk, hiszen a kedvezmény csak a 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet fennállásának ideje alatt alkalmazható, a vonatkozó feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.
1
2
3
4
38