Találati lista:
1. cikk / 150 Igénylő nyilatkozata GYES-igénylés esetén
Kérdés: Jogosult bekérni a társadalombiztosítási kifizetőhely a GYES lemondásáról/megszüntetéséről szóló határozatot a dolgozótól, illetve a GYES-ellátást folyósító szervtől abban az esetben, ha egy munkavállaló édesapaként GYED-et igényel gyermekére tekintettel, aki után korábban 168 napig az édesanya GYES-ben részesült? A kifizetőhely tájékoztatta a dolgozót, hogy az édesanyának le kell mondania a GYES-ről annak érdekében, hogy az apa megkaphassa a GYED-et. Szükséges a kifizetőhelynek bizonyítani azt, hogy a család biztosan nem vesz igénybe duplán ellátást, vagy elég ez esetben a GYED-kérelem, amelyben lenyilatkozták, hogy meddig tartott a GYES-ellátás időtartama, és mikortól igényli az apa a GYED-et?
2. cikk / 150 Betegszabadság és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kifizetésére vonatkozó ügyintézési határidő
Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?
3. cikk / 150 Keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás továbbítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a munkavállaló által leadott orvosi igazolásokkal kapcsolatban? A 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdésének rendelkezése szerint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 4. §-a alkalmazásában a keresőképtelenség igazolásához szükséges adatoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe történő integrálásáig az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványt nem kell átadni a biztosított részére, hanem az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – továbbíthatja a biztosított részére. A kifizetőhelyi tájékoztatóban is csak annyi szerepel, hogy „A kifizetőhely csak szabályszerűen kiállított [eredeti, vagy a biztosított által elektronikus úton (pl.: e-mailben) továbbított] orvosi igazolásokat fogadhat el a keresőképtelenné váló biztosítottaktól.”
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?
4. cikk / 150 CSED koraszülött gyermek után
Kérdés: Folyósíthatja a társadalombiztosítási kifizetőhely az igényelt gyermekápolási táppénzt abban az esetben, ha a munkavállaló 2025. december 10-ére várta első gyermeke születését, és november 13-tól kérte a szülési szabadság kiadását, a gyermek azonban koraszülöttként 2025. október 27-én megszületett, jelenleg még mindketten kórházban vannak, ezért kérte, hogy a szülési szabadságot ne a megbeszélt időponttól vehesse igénybe, hanem későbbi időtől, és helyette GYÁP-ot igényelt?
5. cikk / 150 Munkába állás CSED alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy CSED-ben részesülő munkavállalója bejelenti, hogy a gyermeke születését követő 120. naptól, azaz 2025. december 1-jétől vissza kíván menni dolgozni az ellátás 70 százalékos mértékűre csökkentése mellett, de a dolgozónak van egy másik munkahelye is, ahol szintén CSED-ben részesül? Jeleznie kell a kifizetőhelynek a másik munkáltató vagy az ellátást folyósító kormányhivatal felé a munkába állás tényét? Csökkenni fog a CSED összege a másik jogviszonyban is?
6. cikk / 150 Családi pótlék megosztása
Kérdés: Kaphatják 50-50 százalékos összegben a családi pótlékot az elvált házastársak abban az esetben, ha a válás során a közös gyermekük egyenlő arányban történő gondozásáról állapodtak meg?
7. cikk / 150 Határozott idejű munkaviszony határozatlanná alakulása
Kérdés: Milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a feleknek a gyermek 3. életéve betöltése után, ha egyébként írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás egy határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállaló esetében, aki veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelenné vált, és a munkáltató a szerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd a gyermek születése után a CSED-et és a GYED-et is? Hivatkozhat arra a munkavállaló, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?
8. cikk / 150 Külföldről hazatért apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Milyen időponttól kérheti a GYED-et 2025. január 22-én született gyermeke után az a férfi munkavállaló, aki 2025. augusztus 1-jétől létesít új munkaviszonyt egy magyar cégnél, előtte Ausztriában dolgozott, ahol a Kormányhivatal által kiadott hatósági bizonyítvány alapján a gyermeke születése előtti két évben megszerezte a 365 nap biztosítási időt? Az apának jelenleg semmilyen jogviszonya nincs, álláskeresési járadékra nem jogosult, az anya jelenleg GYES-ben részesül, mert a szülést megelőző két évben nincs 365 nap biztosítási jogviszonya. Az igénylő új munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet.
9. cikk / 150 Gyermekes szülők utazási kedvezménye
Kérdés: Létezik még kismamabérlet? Amennyiben nem, milyen kedvezmények illetik meg a Budapesten élő kisgyermekkel utazó szülőket?
10. cikk / 150 Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai
Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
