165 talált cikk a társadalombiztosítási kifizetőhely kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában. Az e-TB-kiskönyvben korábbi biztosítási jogviszonyairól és egyéb időszakairól a következő adatok szerepelnek:
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?

Kérdés: Egy munkavállaló, aki 2026. március 2-től augusztus 31-ig tartó határozott idejű munkaviszonyban áll, április 14-én üzemi balesetet szenvedett, és jelenleg is baleseti táppénzben részesül. Folyósíthatja számára a társadalombiztosítási kifizetőhely a baleseti táppénzt augusztus 31-ét követően is, ha a munkaviszony megszűnéséig nem válik keresőképessé?

Kérdés: A munkavállaló nyilatkozatával hozzájárult a részére megelőzően folyósított munkabér-előleg munkabérből történő levonásához. Időközben bekövetkezett keresőképtelensége okán a hozzájáruló nyilatkozatát kiterjesztette a táppénzellátására is. A nyilatkozat felhatalmazása alapján megteheti a munkáltató, hogy a táppénzből vonja le az esedékessé vált munkabérelőleget?

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónknál nyolc éve folyamatos munkaviszonyban álló munkavállaló vér szerinti apaként kíván csecsemőgondozási díjat igényelni. Jogosultsága az Eb-tv. 40. §-a (4) bekezdésének h) pontján alapul, mivel a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Az apa a gyermek születése óta folyamatosan keresőtevékenységet folytat, ezért a CSED-et a gyermek születését követő 91. naptól kívánja igénybe venni. A kérelem kitöltése során elegendő-e a szülői felügyeleti jog megszűnését igazoló határozat csatolása, vagy szükséges külön nyilatkozatot tenni a keresőtevékenységről is? A CSED megállapításáról szóló döntés meghozatalakor alkalmazható-e a Magyar Államkincstár által közzétett egyszerűsített határozatminta?

Kérdés: Köteles leadni a kormányhivataltól kapott GYED-határozat másolatát a társadalombiztosítási kifizetőhely részére a munkavállaló abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelme továbbításra került az egyidejűleg fennálló további jogviszonyokra tekintettel? Előírja bármelyik törvény, hogy a dolgozónak tájékoztatnia kell a munkáltatóját, illetve a kifizetőhelyet a GYED folyósításának időtartamáról? Az érintett munkavállaló az ellátás folyósításának első napjától munkavégzést folytat, amit a ’08-as bevallásban a kifizetőhely megjelöl.

Kérdés: Hogyan befolyásolja a táppénz folyósítását, ha egy felszámolás alatt álló cég alkalmazásában álló munkavállaló veszélyeztetett várandósságára tekintettel keresőképtelenné válik, és táppénzre kerül, de a cég fizetésképtelen, így nem tudja fizetni a táppénz-hozzájárulást? Van valamilyen különbség az eljárásban, ha a cég társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet, illetve, ha nem?

Kérdés: Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy a keresőképtelen munkavállalója betegszabadságra vagy táppénzre jogosult? Mi a különbség a két ellátás között?

Kérdés: Mi a helyes eljárás a ’08-as bevallás kitöltése során abban az esetben, ha a tárgyhónapban kerül kifizetésre olyan bérjövedelem vagy ellátás, amire a munkavállaló az előző 1-2 hónapban lett volna jogosult? A NAV-ügyfélszolgálat tájékoztatása alapján a tárgyhavi bevallásban, azaz a kifizetés hónapjában kell szerepeltetni a bevallásban, és a 09-02-es oldalon jelezni kell dinamikus lapon, hogy a járulékalap melyik korábbi hónapra vonatkozik. A vállalkozás az általa használt bérprogram oldaláról azt az információt kapta, hogy ez már régóta nem így van, nem kell a járulékoldalon dinamikus lapokra bontani. Hogyan kell helyesen eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek?

Kérdés: Milyen feladata van a foglalkoztatónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavégzéssel összefüggésben balesetet szenvedett munkavállaló nem válik keresőképtelenné? Milyen formanyomtatványokat kell használni, illetve milyen jegyzőkönyveket kell készíteni ebben az esetben?

Kérdés:

Elismerhető üzemi balesetként, ha egy munkavállaló a munkáltató által biztosított ebédidőben a munkáltató telephelyén kívül, egy bevásárlóközpont éttermében megbotlott, elesett, és eltörte a csuklóját, vagy el kell utasítani a baleseti táppénz iránti kérelmét?