Találati lista:
11. cikk / 257 Nyugdíjkorhatárt betöltött kft.-tag
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen kérje az öregségi nyugdíj megállapítását egy kft. ügyvezetője, aki 1950-ben született, 2008. évtől rokkantságinyugdíj-ellátásban részesült, 2012. június hónapban elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, így benyújtották a ’T1041-es nyomtatványt, amin az ügyvezetőt a biztosítottak köréből kijelentették, de most, 2025-ben felmerült, hogy az ügyvezető nem nyújtott be öregséginyugdíj-igényt, ezért 2012 óta a nyugdíjkorhatár betöltése ellenére rokkantsági ellátásban részesül? Amennyiben visszamenőlegesen nem kérhető az ellátás megállapítása, milyen egyéb módon mentesülhetne az ügyvezető és egyben tulajdonos az utólagos járulékfizetés alól?
12. cikk / 257 Távmunka külföldről
Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi székhelyű cégnek, amely egy olyan magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt szeretne foglalkoztatni távmunkában heti 20 órás munkaviszonyban, aki jelenleg főfoglalkozású munkaviszonyban dolgozik egy szomszédos EU-országban? A munkavállaló online végezné a munkát, helyileg abban az EU-s országban, ahol továbbra is fenntartja a már meglévő főfoglalkozású munkaviszonyát.
13. cikk / 257 Egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalása
Kérdés: Mikor kell benyújtania a ’T1011U jelű bejelentőlapot a munkáltatónak, ha át kívánja vállalni annak a munkavállalójának az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetését, aki jelenleg GYES-en van, fizetés nélküli szabadsága 2025. június 21-én lejár, ezután június 23-tól július 10-ig az előző évekről áthozott szabadságát tölti, majd július 11-ig fizetés nélküli szabadságra megy, mert kisgyermeke óvodai elhelyezése nyáron még nem megoldott? Fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság még 45 napig, vagy már a fizetés nélküli szabadság első napjától meg kell fizetni a járulékot?
14. cikk / 257 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
15. cikk / 257 Munkavállaló visszatérése GYED alatt
Kérdés: Visszatérhet dolgozni egy rövid időre a munkáltatójához heti 15 óra munkavégzésre egy munkavállaló, aki 2024. október 17-től GYED-ellátásban részesül? Hogyan kell jeleznie a munkavállalónak a visszatérési szándékát, illetve kell kötnie egy különmegállapodást a munkáltatójával? Helyesen jár el a munkáltató, ha a szülés előtti utolsó bére alapján számolja a jelenlegi időarányos munkabérét? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a biztosítottnak a Magyar Államkincstár felé? Milyen módon tudja bevallani a munkáltató a havi 2508-as bevalláson a dolgozó részére kifizetett munkabért?
16. cikk / 257 Foglalkoztatotti jogviszony tisztázása
Kérdés: Milyen kötelezettségeket jelent a munkáltatók számára a foglalkoztatotti jogviszony tisztázására irányuló eljárás, melyek a lehetséges esettípusai, és ennek elmulasztása milyen következményekkel jár a munkáltatóra nézve?
17. cikk / 257 Saját munkavállaló képzése
Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
18. cikk / 257 Megváltozott munkaképességű bedolgozók
Kérdés: Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
19. cikk / 257 Harmadik országbeli munkavállalók bejelentése
Kérdés: Helyesen jár el a több mint 250 fős állománnyal rendelkező munkáltató az általa foglalkoztatott 80-90 fő harmadik országbeli munkavállalók bejelentésével kapcsolatban, ha a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel történő beutazás után megkéri a dolgozók részére az adóazonosító jelet, amelynek birtokában bejelenti a foglalkoztatás megkezdését a ’T1041-es adatlapon fiktív tajszámmal, és a foglalkoztatás megkezdésének napján igényli meg a tajszámot, amelyet azonnal bejelent, amikor megérkezik? A munkaszerződés aláírása, a foglalkoztatás megkezdése és a tajszám igénylése tehát ugyanazon a napon történik. Megfelel a jogszabályoknak ez az eljárás, vagy egy esetleges foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során számítania kell szankciókra a foglalkoztatónak? Kérjük, a Kúria Kfv. 45.183/2022/7-es számú döntését is legyenek szívesek figyelembe venni a válaszadásuk során.
20. cikk / 257 Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
