321 talált cikk a szüneteltetés kifejezésre

Kérdés: Vállalhat munkát egy öregségi nyugdíjas személy? Amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel?

Kérdés: Beszámítják a 65. életév betöltése után kapott béreket a nyugdíjba, vagy csak a nyugdíjkorhatárig elért kereseteket veszik figyelembe abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló tovább szeretne dolgozni anélkül, hogy a nyugdíjazását kérné?

Kérdés:

Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?

Kérdés: Működhet tovább az egyéni vállalkozása, vagyis más egészségügyi intézménnyel köthet vállalkozási szerződést egy egyéni vállalkozó orvos, aki egy állami egészségügyi intézménnyel kórházi szolgálati jogviszonyt létesít? Amennyiben működhet tovább a vállalkozás, maradhat továbbra is kiegészítő tevékenységű a vállalkozó orvos, aki saját jogú nyugdíjban részesül, de a szolgálati jogviszonyra tekintettel a nyugellátás folyósítása szünetel?

Kérdés: Egy vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a vállalkozását. Miként kell járulékot fizetnie május hóra vonatkozóan, ha kivétet nem számolt el, és a vállalkozás mellett fennállt heti 36 órát elérő munkaviszonya május 11-én megszűnt? Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?

Kérdés: Hogyan kell bejelentenie és megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot Magyarországon a külföldi munkáltatónak abban az esetben, ha egy magyar állampolgárságú, Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkező magánszemély a magyarországi heti 30 órás munkaviszonya mellett Horvátországban is létesített egy heti 20 órás munkaviszonyt?

Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?

Kérdés: Kell arányosítani az éves kereseti korlát keretösszegét abban az esetben, ha egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy év közben munkát vállal?

Kérdés: Jogosult lesz végkielégítésre és a következő jubileumi jutalomra az a pedagógus, aki 2025. augusztus hónapban szerzi meg a 40 éves jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjához, és igénybe szeretné venni az ellátást? Hogyan befolyásolja a jogosultságát a pedagógusok életpályájával kapcsolatos szabályozás? Az érintett a 25 éves jubileumi jutalmat 2020-ban kapta meg, a 30 éves jutalomra 2025. október hóban lenne jogosult? Taníthat tovább a nyugellátás veszélyeztetése nélkül?

Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?