178 talált állásfoglalás a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség kifejezésre

Terheli az egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosított béren kívüli juttatások után a kifizetőt adó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?

Módosulnak a vállalkozói személyi jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetése megállapításának szabályai a bevallás gyakoriságának a változása miatt, tehát a továbbiakban vonatkozik rá is az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő halmozás?

Biztosítottnak minősül a Tbj-tv. szerint az a Magyarországon 2025. évben nyilvántartásba vett, kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó, aki magyar állampolgár, kizárólag Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel, létérdekeinek központja Magyarország, egyéni vállalkozói tevékenységét kizárólag Magyarország területén, magyar illetőségű magánszemélyek és szervezetek részére nyújtott szolgáltatásként végzi, de ezzel egyidejűleg osztrák munkáltatóval heti harminchat órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik? Egyéni vállalkozóként be kell nyújtania ebben az esetben a 2558-as bevallást?

Helyesen jár el a mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha korábban munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amely 2025. szeptember 30-án megszűnik, és október 1-től nyugdíj előtti álláskeresési segélyt vesz igénybe, ezért őstermelőként válik biztosítottá, és a tavalyi 1.610.000 forintos árbevétele alapján a IV. negyedéves járulékalapját 1.610.000 forint × 15 százalék/4 = 60.375 forint összegben állapítja meg? Ez évi bevétele ugyancsak ezen összeg körül mozog, tehát e szerint szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie.

Hogyan alakul a 2025. évi szociálishozzájárulásiadó-alapja annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a 2024. évi bevétele elérte az éves minimálbér összegét, nagy valószínűséggel ebben az évben is eléri, és önkéntes döntése alapján havi 350 ezer forintos járulékalap után fizet járulékot? Az érintett őstermelő 2025. szeptember 1-jétől munkaviszonyt létesít.

Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.