Duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás kedvezményei

Kérdés: Mentesül a kötelező mértékű szakképzési bér a szociális hozzáárulási adó és a személyi jövedelemadó alól a munkáltató abban az esetben, ha a saját munkavállalójával létesít szakképzési munkaszerződést, de a kamaránál nem regisztrált duális képzőhely?
Részlet a válaszából: […] A Szak-tv. R. 248. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy amennyiben a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Megváltozott munkaképességű kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell szüntetnie a tevékenységét egy kisadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha le kívánja százalékoltatni magát, vagy elegendő szüneteltetni a vállalkozást néhány napra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett "leszázalékoltatás" nyilvánvalóan rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás igénylését jelenti. Az Mm-tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az említett ellátások jogosultsági feltételeinek egyike, hogy az érintett ne folytasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye I.

Kérdés: Valóban csak a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény felével élhet egy duális képzés keretében szakképzési munkaszerződés alapján felnőtteket képző kft. abban az esetben, ha egyéni vállalkozót, illetve társas vállalkozót foglalkoztat?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Szocho-tv. 17/A. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a Szak-tv. szerinti szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye II.

Kérdés: Jár a szakirányú oktatás és a duális képzés szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye a termelési szünetre? Milyen bizonylatok, dokumentumok szükségesek az adókedvezmény igénybevételének igazolásához (pl. egy adóellenőrzés során)?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint nem jár a termelési szünetre a szakirányú oktatás és a duális képzés szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye. A Szak-tv. R. 252/B. §-ban foglaltak szerint a képzésben részt vevő személy mentesül a duális képzőhelyen történő rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés:

Egy heti 40 órás munkaviszonyban álló alkalmazott után a foglalkoztató a munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezményét érvényesíti, jelenleg a foglalkoztatás 3. évében jár a dolgozó. Érinti a kedvezményre való jogosultságot, ha a munkavállaló munkaideje átmenetileg napi 4 órára csökken, majd néhány hónap után ismét napi 8 óra lesz?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben a Szocho-tv. 11. szakasza szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezményről van szó, amit a kifizető a munkaerőpiacra lépő személynek minősülő munkavállalója után vehet igénybe. Mivel az említett munkavállaló foglalkoztatásának a harmadik évében járunk, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés:

Levonhatja az első negyedévi meg nem fizetett minimális szociális hozzájárulási adót 2023-ban egy megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó a II. negyedévben szerzett nagy összegű jövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adóból? A vállalkozó az első negyedévben nem realizál jövedelmet, és érvényesíti a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt.

Részlet a válaszából: […] 2023. január 1-jétől módosulnak az átalányadózó minimális adó- és járulékfizetésére vonatkozó szabályok. A változás révén bizonyos tekintetben visszaállításra kerülnek a 2012 előtt hatályos "göngyölítésre" vonatkozó szabályok, ami azt jelenti, hogy a tárgynegyedév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató az után a megváltozott munkaképességű dolgozója után, akinek az egészségi állapota mindössze 40 százalékos, de a havi munkabére meghaladja a minimálbér másfélszeresét, így ellátásra nem jogosult? Figyelembe vehető ez a személy megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során? Arányosan csökkenni fog a szociálishozzáárulásiadó-kedvezmény összege is abban az esetben, ha az érintett dolgozó részmunkaidős lesz, és ezzel egyidejűleg a havibére is csökken?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből úgy tűnik, hogy a munkavállaló a minimálbér másfélszeresét meghaladó jövedelme miatt nem kérte a pénzbeli ellátás folyósítását. 2021-től sem a rokkantsági, sem pedig a rehabilitációs ellátás vonatkozásában nincs kereseti korlát, tehát ez nem akadálya az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállalója foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adóból a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény és a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény is megilleti?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 17. §-ának (1) bekezdése értelmében a kifizető egy természetes személy munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára csak egy adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg. A Szocho-tv. nem tiltja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személyek akkor esnek biztosítási kötelezettség alá, ha nem minősülnek kiegészítő tevékenységűnek.A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja alapján kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – többek között – a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Kedvezményezett foglalkoztatott

Kérdés: A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a jogszabály által meghatározott kedvezményezett foglalkoztatott fogalma valamennyi szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tartalmazza a képzéssel kapcsolatos adókedvezmény kivételével. Ez azt jelenti, hogy a képzésben érintett dolgozók után a kivakedvezmény nem vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kiva-tv. 2. §-ának 20. pontja határozza meg a kedvezményezett foglalkoztatott fogalmát, amely körbe azok a munkavállalók tartoznak, akik után a Szocho-tv. 10-16. §-a alapján a kifizető szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet.A felsorolás valóban nem tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
3
4
5
16