771 cikk rendezése:
41. cikk / 771 Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
42. cikk / 771 Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó kivétje
Kérdés: Elegendő, ha decemberben is csak a minimálbér után fizeti meg a járulékot és a szociális hozzájárulási adót egy főállású, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói kivétet egy összegben, decemberben veszi ki, ami kevesebb összeg, mint az egész éves havi minimálbér, amely után a vállalkozó megfizette a járulékokat?
43. cikk / 771 Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti havonta a 153.600 [(266.800×2)–380.000] forint utáni szociálishozzájárulási-kedvezményt egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a havi 400.000 forintos kivétje elszámolása során, ha munkaviszonyban is dolgozik, ahol a havi 380.000 forint bruttó munkabére után a munkáltató igénybe veszi a kedvezményt?
44. cikk / 771 Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?
45. cikk / 771 Ausztráliába költöző kft.-tulajdonos
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, illetve kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. 55 éves ügyvezetőjének, aki Ausztráliába fog költözni, ott létesít munkaviszonyt, ügyvezető státuszát megszünteti, de osztalékot továbbra is vesz ki a cégből, és a magyar lakcíme is megmarad? Meg kell fizetnie a személyi jövedelemadón kívül a szociális hozzájárulási adót is az osztalék után? Hogyan alakul ebben az esetben a majdani nyugellátása?
46. cikk / 771 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?
47. cikk / 771 Elmaradt bér utólagos kifizetése
Kérdés: Hogyan kell bevallani egy havi bruttó 400.000 forintos munkabérrel foglalkoztatott munkavállaló bérét abban az esetben, ha a foglalkoztató likviditási problémái miatt július hónapra csak 300.000 forint került számára elszámolásra, augusztus hónapra nem kapott bért, és szeptember hónapban kapta meg az elmaradt jövedelmét? Július hónapra a ténylegesen elszámolt 300.000 forintot, vagy a szerződésben meghatározott 400.000 forintot kell szerepeltetni? Mi szerepeljen az augusztusi bevallásban, és végül a szeptember havi bevallásban bevallható egyben az elmaradt bér?
48. cikk / 771 Bíróság által megítélt díjazás
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
49. cikk / 771 Török állampolgárságú nyugdíjas személy foglalkoztatása
Kérdés: Helyesen értelmezi a leendő foglalkoztató a Tbj-tv. és a 2015. évi XXX. tv. előírásait egy török állampolgárságú, Törökországban öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatására vonatkozóan, amely szerint a Magyarországon lakóhelyet és munkaviszonyt létesítő személy a magyar jog alapján is nyugdíjasnak fog minősülni, így a foglalkoztatással összefüggésben nem keletkezik biztosítási jogviszony? Milyen irat szükséges ebben az esetben ahhoz, hogy a munkavállaló Magyarországon egészségügyi ellátást vehessen igénybe, tekintettel arra, hogy a munkáltató értelmezése szerint a TR/HU 111 nyomtatványt csak kiküldöttek esetében lehet alkalmazni? Szükséges tajszámot igényelni annak ellenére, hogy nem válik biztosítottá a dolgozó?
50. cikk / 771 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
