Egy műszakos munkarend

Kérdés: Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá a készenlét alatt elrendelt munkavégzés.A rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 147. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Szombati nyitva tartás

Kérdés: Rendkívüli munkaidőnek kell-e számfejteni, és kell-e 50 százalékos pótlékot fizetni a dolgozók részére abban az esetben, ha az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó üzletek felváltva tartanak nyitva szombatonként 8.00-12.00 óra között, és a cégtől e helyett a nap helyett szabadnapot kapnak a következő hét hétfőjén?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt rendelkezések értelmében a munkavégzése nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Rendkívüli munkavégzés hiányában bérpótlék sem illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Nem rendszeres jövedelem feltüntetése a "Jövedelemigazolás"-on

Kérdés: Súlyos hibának minősül-e, ha a szigorú számadásos "Jövedelemigazolás" pótlapján nem történt meg a túlóra nem rendszeres jövedelemként való feltüntetése? A munkáltatónknál szinte havonta előfordul 2-3 túlóra, ezért a figyelembe vehető időszak minden hónap lenne. Bérszámfejtés szempontjából csak a túlórához tartozó pótlék a nem rendszeres jövedelem. Osztószám szempontjából sem jelent semmit, mert a nem rendszeres jövedelem osztószáma nem lehet kevesebb, mint a rendszeres jövedelem osztószáma, hiába csak a tárgyhónapokban fordul elő a túlóra.
Részlet a válaszából: […] Ha a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás" pótlapján nem részletezi havonként, kifizetésenként, vonatkozó időszakonként, jogcímenként a nem rendszeres jövedelmeket, akkor súlyos hibát követ el. Ugyanis a táppénz összegének kiszámításánál a jogosultság kezdőnapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...műszakpótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Éjszakai pótlék

Kérdés: Hogyan értelmezhető az Mt. 117. § h) pontja az éjszakai pótlék fizetése szempontjából? Figyelembe kell-e venni a h) pontot az éjszakai pótlék elszámolásánál, vagy már egy óra éjszakai munkavégzés esetén is jár a pótlék (eseti éjszakai munka)?
Részlet a válaszából: […] ...146. § (1) bekezdése értelmében éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék is megilleti.Az Mt. 121. § (2) bekezdése értelmében a 117. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Családi pótlék

Kérdés: Jogosult-e a szülő családi pótlékra egyetlen gyermeke után, aki 1982 júniusában született, a 2002/2003-as tanévben középfokú oktatási intézménybe járt, és 2003. szeptember 1-jétől egyetemi hallgató?
Részlet a válaszából: […] ...Cst. rendelkezései szerint a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótléka) a 20. életévének betöltéséig jár;b) 2003. január 1-je és 2003. augusztus 31-e közötti időtartam alatt annak a tanévnek a végéig jár, amely alatt betölti a 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Pihenőnapok kiadása

Kérdés: Kötelező-e a dolgozó heti két pihenőnapját mindenképpen két egymást követő napon kiadni akkor, ha a dolgozó munkarendje az alábbiak szerint folyamatosan ismétlődik: 1. nap – délelőtt 8 óra; 2. nap – délután 8 óra; 3. nap – szabadnap? A dolgozó délutános pótlékban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja értelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak az édesanyának az esetében, akinek nagyobbik gyermeke 2003 decemberében betöltötte a 3. életévét, és aki 2004. évben ismét szülni fog? Kell-e 180 napi jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...lévő Cst. új eleme, hogy ellátásai nem az anyához (nagymamához), hanem a szülőhöz (nagyszülőhöz) kötöttek. Például: családi pótlék, GYES, akár a születés napjától, a közös háztartásban élők közül bármelyik szülő igényelheti, megegyezésük alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Anyasági ellátások határozott idejű munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A szülést követően milyen ellátásokra jogosult az az édesanya, akinek első gyermeke határozott idejű, 2002. augusztus 16-ig tartó munkaviszonya idején, 2002. február 21-én született, második gyermeke pedig 2004. március 7-én?
Részlet a válaszából: […] ...lévő Cst. új eleme, hogy ellátásai nem az anyához (nagymamához), hanem a szülőhöz (nagyszülőhöz) kötöttek. Például: családi pótlék, GYES, akár a születés napjától, a közös háztartásban élők közül bármelyik szülő igényelheti, megegyezésük alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...lévő Cst. új eleme, hogy ellátásai nem az anyához (nagymamához), hanem a szülőhöz (nagyszülőhöz) kötöttek. Például: családi pótlék, GYES, akár a születés napjától, a közös háztartásban élők közül bármelyik szülő igényelheti, megegyezésük alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
1
70
71
72
77