122 cikk rendezése:
1. cikk / 122 Munkaidő
Kérdés:
Mennyi lehet a maximális napi munkaidő? Mennyi túlórát rendelhet el a munkáltató, ha váratlanul egy nagy megrendelést kapott?
2. cikk / 122 Munkaidő beosztása
Kérdés: Mit jelent a törzsidő alapján történő munkavégzés, és miben különbözik ez a rugalmas munkaidőtől? Milyen előnyöket jelent a munkavállaló részére, ha ilyen módon végzi a munkáját?
3. cikk / 122 Munkaidő beosztása munkaidőkeretben
Kérdés: Helyes az alábbiak szerinti munkabeosztás, ha a munkavállalók hétfőtől szombatig dolgoznak, így a heti munkaidejük 42 óra? Két műszakban dolgoznak a munkavállalók 06:00-14:00 és 14:00-22:00 óráig. Mindkét műszakban 1-1 órás munkaközi pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállaló részére. A munkaszerződésben tájékoztatták a dolgozókat, miszerint a munkaközi szünetek nem képezik a munkaidő részét. Ennek megfelelően naponta 7 órát dolgoznak a dolgozók. Természetesen a 4 hónapos munkaidőkeret alatt képződött túlórát a munkaidőkeret végén a munkáltató kifizeti a dolgozóknak. Kell bérpótlékot fizetni a dolgozóknak a szombati munkavégzésre ebben az esetben?
4. cikk / 122 Munkaidő-beosztás módosítása
Kérdés: Rendkívüli munkaidőként kell elszámolni a munkavállaló munkavégzését abban az esetben, ha a munkáltató kevesebb mint hét nappal a munkakezdés előtt módosítja a munkaidő-beosztást? Pl.: Az egyik munkavállaló megbetegedett, ezért a munkáltató délután jelez a dolgozónak, hogy a következő napon két órával korábban kell kezdenie a munkavégzést.
5. cikk / 122 Díjazás elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkaidőkeret összes munkaóráját az általános munkarend szerint határozza meg a napi 7 órás részmunkaidőben dolgozó portások esetében (pl. október hónapra 7 óra × 1,5 × 21 nap), tekintettel arra, hogy a munkakör készenléti jellege miatt a napi munkaidő 12, majd 24 órára lett megemelve? A dolgozók beosztás szerinti munkaideje a 2021. október 1-jétől december 31-ig tartó 3 havi munkaidőkeret tartama alatt 648 óra volt (240 óra+192+216), az általános munkarend szerinti munkaórák száma pedig 682,5 óra. Havonta kell számfejteni az állásidőre járó díjazást, vagy csak a munkaidőkeret végén? Hogyan kellene elszámolni az esetleges túlórát? Az éjszakai pótlék számítása során felfelé vagy lefelé kell kerekíteni a 228,375 osztószámot [(174 óra/8 × 7) × 1,5]?
6. cikk / 122 Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása
Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
7. cikk / 122 Több jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Ugyanaz a foglalkoztató, ugyanazzal a magánszeméllyel azonos munkavégzési helyen, azonos munkakörben történő foglalkoztatás esetén, a már fennálló munkaviszony mellett, létesíthet egy megbízási szerződést is? Egy fogorvosi kft. egy körzet ellátására alkalmaz egy asszisztensnőt, most viszont egy másik körzet ellátását is meg kell oldaniuk.
8. cikk / 122 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
9. cikk / 122 Munkaviszony megszűnése munkanap-áthelyezés után
Kérdés: Hogyan érinti a munkavállaló munkavégzési kötelezettségét, ha a munkaviszonya 2019 decemberében, a munkanap-áthelyezéssel érintett két nap között, december 19-én szűnt meg? Jogosult valamilyen kompenzációra a dolgozó, ha december első két szombatján kötelezően dolgozott, az ezért járó szabadnapokat azonban már nem kapta meg, mivel időközben kilépett?
10. cikk / 122 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
