5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Nyugdíj előtt álló munkavállaló tartós keresőképtelensége
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki 2024. április 21-től folyamatosan keresőképtelen, és ez az állapota feltehetően még hosszú ideig fennáll, amely miatt hamarosan lejár az egyéves táppénzjogosultsága? Érdemes esetleg megszakítania a keresőképtelenséget, és kivennie az éves szabadságát? Ebben az esetben újraindulna az egyéves keret? Az érintett 1 év 5 hónap múlva tölti be a nyugdíjkorhatárát, és jelenleg összesen 41 év szolgálati idővel rendelkezik.
2. cikk / 5 Nyugdíj előtt álló munkavállaló balesete
Kérdés: Lehetséges, hogy nem kéri a munkaviszonya megszüntetését és a nyugdíjazását az a munkavállaló, aki úti balesetet szenvedett, és emiatt előreláthatólag hosszabb ideig baleseti táppénzre jogosult, de egy hónap múlva betölti a nyugdíjkorhatárát? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak ebben az esetben, ha a létszámkeret miatt mindenképpen meg kívánja szüntetni a dolgozó jogviszonyát?
3. cikk / 5 Nyugdíj előtt álló munkavállaló keresete
Kérdés: Érdemes munkát vállalnia, akár alacsony fizetésért is annak a jelenleg vezető beosztású munkavállalónak, akinek 2013. december 1-jével megszűnik a munkaviszonya, de csak 2015 februárjában válik jogosulttá öregségi nyugdíjra? A munkavállaló keresete az elmúlt években minden esetben meghaladta a nyugdíjjárulék maximumösszegét.
4. cikk / 5 Nyugdíjba vonuló munkavállaló jogállása
Kérdés: Le kell-e vonni a felmondási időre járó munkabérből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot annak a dolgozónak az esetében, aki 2007. július 16-án tölti be a 60. életévét, 43 év szolgálati idővel rendelkezik, előrehozott öregségi nyugdíjat igényel, amit meg is állapítanak részére, ezt a tényt bejelenti a munkáltatójának, ezért az 90 napos felmondási idővel megszünteti a munkaviszonyát, és a felmondás teljes idejére felmentik a munkavégzés alól? A felmondási idő alatt nyugdíjasnak tekinthető-e a dolgozó, amikor munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn?
5. cikk / 5 Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
