Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés: Milyen időtartamra érvényesítheti a Szocho-tv. 11. §-a szerinti adókedvezményt a jelenlegi munkáltató az után a munkaerőpiacra lépő személy után, aki először 2024. május 21-én létesített munkaviszonyt, amelyet december 31-én megszüntetett, majd január 6-án állt munkába jelenlegi munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményekre vonatkozó szabályok változása indokolja. A vonatkozó jogszabályi hely (Szocho-tv. 11. §-a) ez év január 1-jétől módosult, és az új előírások a jogszabály 36/I....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Biztosítási előzmény igazolása GYED-jogosultság megállapításához

Kérdés: Elfogadható a GYED-jogosultság megállapításához az ügyfélkapuról letöltött egyéni vállalkozói jogviszonyigazolás abban az esetben, ha a munkavállaló 2023. január 6-tól áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és 2024. május 13-án született gyermeke után jelenleg CSED-ben részesül, amelynek lejárta után igényelné a GYED-et, de a feltételeknek nem felel meg? Saját elmondása szerint jelenlegi munkaviszonya előtt egyéni vállalkozó volt, de a társadalombiztosítási kiskönyvét nem adta át a munkáltatónak.
Részlet a válaszából: […] A gyermek születését követően járó ellátás a CSED. A CSED-jogosultság feltétele, hogy a gyermeket szülő nő a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napi biztosításban töltött idővel rendelkezzen, és a gyermek a biztosítás tartama alatt, vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 22.

Indiai állampolgár ügyvezetők

Kérdés: Be kell szerezniük az A1 igazolást egy magyar székhelyű cég indiai állampolgár ügyvezetőinek, akik Indiában társas vállalkozóként biztosítottak, annak érdekében, hogy Magyarországon ne keletkezzen biztosítási jogviszonyuk? Be kell jelenteni őket a 24T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XXIX. tv. 7. cikke szerint: „Amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik, az a személy, aki az egyik állam területén munkavállalóként dolgozik, vagy munkaviszony létesítése nélkül más keresőtevékenységet folytat – e munka vagy tevékenység vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Öregségi nyugdíjas munkavállaló szabadsága

Kérdés:

Jogosult lesz szabadságra a munkavállaló abban az esetben, ha öregségi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor mi alapján történik a szabadság mértékének meghatározása?

Részlet a válaszából: […] A szabadság a foglalkoztatásra irányadó jogszabályok alapján kerül meghatározásra. Egyes foglalkoztatási jogviszonyokra külön törvények vonatkoznak, így például a bírókra, a közalkalmazotti jogviszonyra, a kormányzati szolgálati jogviszonyra, vagy a rendvédelmi feladatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Költségelszámolások tárolása

Kérdés: Történhet elektronikus formában a dolgozói költségelszámolások tárolása, vagy más munkajogi iratokhoz hasonlóan kötelező a papíralapú tárolás? Az 1/2018. ITM rendelet szabályozza, hogy a megőrzési kötelezettséggel járó iratokat miként lehet digitális formában őrizni, és ezzel összhangban az Art. is tartalmaz rendelkezéseket. A Tny-tv. viszont magának az okiratnak az őrzését írja elő, amiből esetlegesen arra lehet következtetni, hogy az eredeti – papíralapú – okiratot kell megőrizni. A 451/2016. Korm. rendelet rendelkezése szerint hiteles elektronikus másolat: valamely nem elektronikus dokumentumról e rendelet szabályai szerint készült, azzal képileg vagy tartalmilag egyező, joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Melyik szabályt kell alkalmazni a költségelszámolások esetében?
Részlet a válaszából: […] A munkaügyi iratok megőrzésével kapcsolatban a Tny-tv. tartalmaz rendelkezéseket, azonban csak a társadalombiztosítási szempontokból releváns iratokkal kapcsolatban, így a 99/A. § rendelkezik a biztosított (munkavállaló) keresetéről, jövedelméről adatot tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 195. §-ának (2) bekezdése szerint több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. Ezzel kapcsolatban az Art. 8. §-a arról rendelkezik, hogy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Letiltást megalapozó dokumentumok

Kérdés:

Be kell kérnie a munkáltatónak a munkavállalótól a tartásdíjat megállapító eredeti végzést, illetve annak fénymásolatát, vagy elegendő az előző munkahely által kiállított adatlap, amely tartalmazza a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettség adatait? A munkavállaló nem adta le a bírósági végzés teljes terjedelmét, csak egy oldalt, ami a megegyezett tartásdíjról szól, és ami hiányos. Ebben az esetben mi a munkáltató teendője?

Részlet a válaszából: […] A munkabérletiltás jellegzetessége, hogy a végrehajtói kényszerintézkedést végeredményben a foglalkoztató munkáltató foganatosítja, és a munkáltatónak címzett munkabérletiltással a pénzforgalmi típusú végrehajtás jelentős terjedelme és természetesen ezzel együtt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Egyenlő bánásmód

Kérdés:

Milyen álláshirdetés minősül diszkriminatívnak?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 12. §-a kimondja, hogy a munkaviszonnyal, különösen a munka díjazásával kapcsolatban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét, és nemcsak arra az időszakra vonatkozik, amikor a munkaviszony már létrejött, hanem a munkaviszony létesítésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Ügyvezető megbízási jogviszonya

Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban szerzett járulékalapot képező jövedelem – feltéve, hogy levonásra került belőle a társadalombiztosítási járulék – természetesen figyelembevételre kerül a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaviszony létrejötte e-mailen

Kérdés:

Létrejön a munkaszerződés abban az esetben, ha a munkáltató elküldi az ajánlatot e-mailen a munkavállalónak, és a munkavállaló e-mailen elfogadja azt?

Részlet a válaszából: […]   Az Mt. 48–49. §-ai alapján a munkaviszony kezdetének napja, ha a felek másként nem állapodnak meg, a munkaszerződés megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
1
2
3
17