1261 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Milyen jogosultságai vannak a munkaügyi ellenőröknek, illetve milyen következményekkel járhat a munkaügyi ellenőrzés?

Kérdés: Mi a különbség a távmunka és a bedolgozói jogviszony között?

Kérdés: Valóban teljesítheti-e a társas vállalkozás a tagja helyett a vállalkozóijárulék-fizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen formában valósulhat ez meg?

Kérdés: Mit jelent pontosan az idénymunka, milyen szerződést kell kötni a dolgozóval, és milyen feltételekkel történhet a foglalkoztatás, illetőleg lehet-e külföldieket is alkalmazni ilyen jellegű munkavégzésre?

Kérdés: Az 5:30-tól 6:00-ig tartó időszakra kell-e éjszakai pótlékot fizetni azoknak a dolgozóknak, akik rendszeresen 2 műszakban dolgoznak, az I. műszak 5:30-14:00-ig, a II. műszak 14-22-ig óráig tart?

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?

Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?