1153 cikk rendezése:
1051. cikk / 1153 Betegszabadság elszámolása
Kérdés: Hogyan kell a betegszabadságot elszámolni a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott, teljesítménybéres munkavállalónál abban az esetben, ha a 2004. március 12-től 2004. március 16-ig tartó betegállomány ideje alatt a munkaszüneti napon (március 15-én) beosztás szerint dolgoznia kellett volna, illetve ha nem?
1052. cikk / 1153 Anyasági ellátás idejére járó szabadság
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató akkor, ha a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság idejére járó szabadságot a dolgozó részére a GYES lejártát követően adja ki akkor is, ha a dolgozó a gyermeke 2 éves korától (GYES mellett) heti 20 órás munkaviszonyban munkába áll?
1053. cikk / 1153 Éjszakai portások munkarendje
Kérdés: Megszakítás nélkülinek vagy készenléti jellegűnek minősül-e azoknak az éjszakai portásoknak a munkarendje, akik egy naponta 6.00 óra és 22.00 óra között üzemelő művelődési házban állandó éjszakásként 18.00 óra és 6.00 óra között látják el szolgálatukat, heti váltásban hétfőtől vasárnapig, a következő héten pedig pihennek? A portások tényleges intézkedése csak esemény kapcsán szükséges. A dolgozók a személyi alapbérükön felül 7,5 százalékos délutáni és 15 százalékos éjszakai pótlékot is kapnak.
1054. cikk / 1153 Egy műszakos munkarend
Kérdés: Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?
1055. cikk / 1153 Szombati nyitva tartás
Kérdés: Rendkívüli munkaidőnek kell-e számfejteni, és kell-e 50 százalékos pótlékot fizetni a dolgozók részére abban az esetben, ha az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó üzletek felváltva tartanak nyitva szombatonként 8.00-12.00 óra között, és a cégtől e helyett a nap helyett szabadnapot kapnak a következő hét hétfőjén?
1056. cikk / 1153 Bejelentési kötelezettség munkaszerződés módosítása esetén
Kérdés: Van-e a munkáltatónak valamilyen bejelentési kötelezettsége a társadalombiztosítással szemben abban az esetben, ha megrendelés hiányában, a munkaszerződés módosításával napi 8 óra helyett csak napi 6 órában tudja foglalkoztatni dolgozóit?
1057. cikk / 1153 Rendszeres szociális járadékos szolgálati ideje
Kérdés: Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
1058. cikk / 1153 Munkaidőkeret alkalmazása
Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
1059. cikk / 1153 Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei
Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
1060. cikk / 1153 Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
