Találati lista:
1. cikk / 42 Csapatépítő tréningen történt baleset minősítése
Kérdés: Üzeminek minősíthető egy munkavállaló csapatépítő tréningen elszenvedett balesete, amin nem volt kötelező a részvétel? A tréning limitált létszámban került meghirdetésre, a megvalósításra egy rendes munkanapon került sor, csak az volt ott, aki szeretett volna ott lenni, és éppen rá is ért. A munkáltató munkavédelmi szakembere nem ismerte el munkabalesetnek.
2. cikk / 42 Baleset utólagos minősítése
Kérdés: Elismerhető üzeminek a baleset, illetve folyósítható baleseti táppénz az alábbi esetben? Egy dolgozó májusban munka közben balesetet szenvedett a kezén. Nem jelezte rögtön a vezetőjének, a műszakot végigdolgozta, de estére a kézfájdalma erősödött, így felkereste a helyi kórházat, ahol zúzódásos sérülést állapítottak meg. Csak ezt követően jelezte munkahelyi vezetőjének az esetet, a kifizetőhelyet viszont nem tájékoztatták, így nem történt vizsgálat. Augusztusban keresőképtelenségről szóló igazolást adott le a dolgozó, kéztőalagút-szindrómával műtötték, amely elmondása szerint a májusi balesetből kifolyólag volt szükséges. A kórház és a háziorvos által kiadott táppénzes papírján 8-as kód szerepel (és nem balesetitáppénz-kód). Ekkor a kifizetőhely jelezte a munkavédelmi képviselőnknek az esetet, ő októberig vizsgálódott ez ügyben, és a májusi balesetet munkabalesetnek minősítette. A foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján teljes bizonyossággal nem zárható ki ok-okozati összefüggés a műtéti indikáló szindróma és a baleset között. A kórházi és kezelőorvosi papírjain csak az szerepel, hogy a beteg elmondása szerint a májusi balesete után 2 héttel kezdődtek zsibbadásos panaszai.
3. cikk / 42 Baleset minősítése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy munkavállalót 2025. augusztus 11-én munkahelyi baleset ért, a mosdóból visszafelé tartva megbotlott egy vödörben, és térdre esett, a bal térdét fájlalta, illetve egy korábbi izomhúzódás helyét a bal combján. A jegyzőkönyv felvétele után busszal távozott otthonába, háziorvosa röntgent nem kért, izomfájdalommal vette táppénzes állományba. A munkáltató a balesetet elismerte üzemi balesetként. A táppénzes állománya alatt a munkabaleset után két héttel otthonában sétálás közben a munkavállaló lába „elakadt”, nem tudott továbbmenni, nagy fájdalmat érzett, ezért családtagjai mentőt hívnak. A mentőknek azt mondta, hogy előző este elesett (a háziorvos kifizetőhelynek tett nyilatkozatában ez olvasható), viszont a kórház „1” kóddal adta ki a kórházi igazolást, mert ott azt nyilatkozta, hogy két héttel korábban a munkahelyén elesett, és a csípőjét ütötte meg. A kifizetőhely a kórházat is megkereste végzésben, de még nem válaszoltak. Jogszerű ebben az esetben a baleseti táppénz elutasítása az otthonában történt baleset napjától?
4. cikk / 42 Baleset minősítése
Kérdés: Üzemi balesetnek minősül, ha a gondnok munkakörben dolgozó munkavállalónak munkaidőben a színpad berendezése közben becsípődött a dereka, és a háziorvos nem küldte további vizsgálatra, „4” kóddal felvette táppénzre? Van jelentősége annak, hogy a munkaköri leírásban részletezték-e, illetve hogyan részletezték a gondnoki munkakör feladatait?
5. cikk / 42 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
6. cikk / 42 Baleset üzemi jellegének vizsgálata meglévő alapbetegség esetén
Kérdés: Karbantartó munkakörben munkát végző munkavállaló munkaköri feladatába tartozó bútorzat megemelése során szenvedett derékhúzódásos balesetet. A baleset körülményeinek rögzítésére rendszeresített jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozott, hogy megelőzően is már fennállt meglévő alapbetegsége van. Meglévő porckorong-sérvesedés alapbetegsége ismeretében mely követendő eljárást indokolt a kifizetőhelynek lefolytatni? El kell-e utasítani ebben az esetben a baleset üzemi jellegét?
7. cikk / 42 Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset
Kérdés: A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?
8. cikk / 42 Munkahelyi verekedés
Kérdés: Elismerhető üzemi balesetnek, ha a munkahelyen munkavégzés közben két dolgozó összeverekedik, és az egyik súlyos sérüléseket szenved? Hány százalékos táppénz számfejthető ebben az esetben a dolgozó részére? Elismerhető úti balesetnek, ha a dolgozót munkába menet megtámadják, megverik, aminek következtében súlyosan megsérül?
9. cikk / 42 Munkahelyi stressz
Kérdés: Van valamilyen konkrét kötelezettsége a munkáltatónak arra vonatkozóan, hogy beavatkozzon a munkavállalók között kialakult súlyos konfliktusok kezelésébe?
10. cikk / 42 Üzemi baleset jelentése
Kérdés: Mi számít késlekedésnek az Eb-tv. 53. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során, amelynek értelmében nem üzemi baleset az a baleset, amelyet követően a sérült késlekedik az orvosi segítség igénybevételével? Például, amennyiben a munkavállaló bokája kifordul lépcsőzés közben a munkavégzés 6. órájában, fáj neki, kezd bedagadni, de ledolgozza a munkaidejét, majd azt követően (munkaideje lejárta után) saját gépjárművével megy el orvoshoz (mivel járóképes maradt, és a fájdalom sem volt elviselhetetlen), kimeríti-e az idézett paragrafus tényállását, illetve a baleset kimeríti az üzemi baleset fogalmát?
