Keresőképtelen munkavállaló járulékfizetési alsó határa

Kérdés:

Meg kell fizetni a keresőképtelen munkavállaló után a minimumjárulékot abban az esetben, ha a munkáltatónak tudomása van róla, hogy a munkavállaló tartósan beteg, keresőképtelensége folyamatos, azonban az orvosi igazolást nem tudja leadni teljes hónapot lefedve, mert a háziorvos nem állította ki a bérszámfejtésig?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés:

Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?

Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint ebben az esetben a 2. negyedévben is három az osztószám. Ugyanakkor a minimumjárulék-alap meghatározásánál a május és június hónapra már nem számolunk minimumjárulék-fizetési kötelezettséggel. A kérdésben vázolt helyzetre nincs külön előírás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nagyszülői GYED-e

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a lánya helyett, nagyszülőként igényli a GYED-et? Jogosult lehet egyáltalán az ellátásra ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A nagyszülői GYED feltételeit az Eb-tv. 42/G. szakasza taglalja. Az említett jogszabályi hely (1) bekezdése értelmében a nagyszülő a szülő helyett abban az esetben jogosult GYED-re, amennyibena) a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaviszonyban álló dolgozók minimumjárulékai

Kérdés:

2020. július 1-jétől vagy szeptember 1-jétől kellett minimumjárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni a munkaviszonyban álló dolgozók után? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy foglalkoztató nem tett eleget ennek a kötelezettségének, ezért önellenőrzést kell végeznie? Pontosan melyik jogszabály tartalmazza az erre vonatkozó előírásokat?

Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozó minimumjárulék-fizetésére vonatkozó szabályok az új Tbj-tv.-nyel egy időben, tehát 2020. július 1-jén léptek hatályba. Így, ha a jogszabály vonatkozó alaprendelkezését [Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése] nézzük, akkor arra a megállapításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Kft.-tag nyugdíjazása

Kérdés: Biztosítottnak minősül az a kft.-tag, aki ingyenesen működik közre a társaságban, de van mellette főállású munkaviszonya? A kérdés azzal kapcsolatban merült fel, hogy nyugdíjazására tekintettel be kell-e jelenteni a biztosítási jogviszonya megszűnését a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan kft.-tagról van szó, aki (nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban) személyesen közreműködik a társaságban, így a Tbj-tv. 4. §-ának 21.1. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül, és a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője

Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A Kiva-tv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a kivaalapot növelik a személyi jellegű kifizetések. A jogszabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek minősül – többek között – azon személyi jellegű ráfordítás, amely az adóévben a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Egyéni vállalkozó bejelentése

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell biztosítottként bejelenteni az átalányadózást választó egyéni vállalkozót, aki egyidejűleg egy kft.-ben társas vállalkozóként is biztosított, és a minimumjárulékokat – tekintve, hogy ezt megelőzően kisadózó volt – a társas vállalkozói jogviszonyában fizeti meg? A kitöltési útmutatóban erre vonatkozóan nem található külön kód.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a 22T1041-es nyomtatvány az egyéni vállalkozóra csak három kódot tartalmaz: a 1341-es "Főfoglalkozású egyéni vállalkozó" és a 1342-es "Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett" és a 1343-as "Egyéni vállalkozó közép- v. felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Betéti társaság végelszámolója I.

Kérdés: Lehet egy betéti társaság végelszámolója egy olyan beltag, aki a végelszámolás kezdetétől egyéni vállalkozóvá is vált? Milyen fizetési kötelezettség keletkezik a végelszámoló után, akinek ezen túlmenően van egy kft.-je is, melyben ügyvezetőként társas vállalkozó, és végelszámolóként nem vesz fel jövedelmet? Mentesülhet a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól átalányadózó egyéni vállalkozóként az érintett személy, abban az esetben, ha a kft.-ben megfizeti a minimumjárulékokat?
Részlet a válaszából: […] Igen, bt.-beltagsága ellenére lehet egyéni vállalkozó a végelszámoló. Ezt a 297/2022. Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése egyszerűsített végelszámolás választása esetén teszi lehetővé, feltéve, ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
1
2
3
…
11