Egyéni vállalkozó betegsége (eva)

Kérdés: Hogyan alakul járulék-, vállalkozóijárulék-, illetve szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak az eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki március végétől folyamatosan beteg?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozónak a Tbj-tv.29/A §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a tárgyhónapot megelőző hónapelső napján érvényes minimálbér után (vagy ha ennél egyoldalú nyilatkozataalapján magasabb összeget vállalt, akkor az után) kell megfizetnie ajárulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Társas vállalkozás segítő családtagjának közterhei

Kérdés: Igaz-e az, hogy a társas vállalkozásban segítő családtagként közreműködő személy közterheit a vállalkozó jövedelme terhére kell elszámolni, és nem a társaságot terheli?
Részlet a válaszából: […] ...az e tevékenységéből származó, tárgyhavijárulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptárinapokra annak harmincadrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
Kapcsolódó címke:

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség a munkaviszonyban állókétól.Ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozott az APEH is azalábbiakban idézett iránymutatásában."A minimálbér változásának a hatása a Tbj. szerintijárulékfizetési kötelezettség gyakorlatára [a társadalombiztosítás ellátásairaés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...az e tevékenységéből származó, tárgyhavijárulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptárinapokra annak harmincadrészét. Nem szabad, hogy elkerüljék a figyelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Többes jogviszonyú vállalkozó táppénze

Kérdés: Egy tíz éve egyéni vállalkozóként működő biztosított 2005. április 11-én egy kft.-nél napi 4 órás munkaviszonyt létesített. Mint egyéni vállalkozó, járulékot a minimálbér alapulvételével fizet. A kft. az egészségbiztosítási járulékot a havi munkabére (jövedelme) után vonja le. A dolgozó 2005. május 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Hogyan kell a biztosított táppénzjogosultságát elbírálni?
Részlet a válaszából: […] ...időszak 2004. január 1-jétől december 31-igterjedő idő, ha fizetett 180 napra egészségbiztosítási járulékot. Ha a 2004.évben is a minimálbér alapulvételével fizetett járulékot az egyéni vállalkozó,akkor táppénzének alapja 633 000 forint : 366 = 1729,50 forint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: A több éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. május 29-től 2005. május 28-ig keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült. 2005. május 29-étől augusztus 24-ig fizetett szabadságát veszi igénybe. Mennyi időre és milyen jövedelem alapulvételével jár majd a biztosított részére táppénz, mert 2005. augusztus 25-étől műtétre van előjegyezve, melynek következtében ismét keresőképtelen lesz, és táppénzt fog igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...alapját képező naptári napi átlag figyelembevételével kellmegállapítani, ha az kedvezőbb, mint a jogosultság első napján érvényesminimálbér harmincadrésze (mivel azért nincs a biztosítottnak 180 naptári napijövedelme, mert táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettelkifizetett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőzőhónap első napján érvényes minimálbér után meg kell fizetni utána ajárulékokat. E kötelezettség tehát akkor is fennáll, ha tevékenységéretekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Orosz állampolgárságú tisztségviselők tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhek terhelik egy orosz-magyar tulajdonban lévő részvénytársaság vezető tisztségviselői közül az orosz IT-, illetve FB-tagoknak kifizetett tiszteletdíjat? Ugyanezen kérdés vonatkozik azokra az orosz megbízottakra, akik tevékenységüket Ausztriában látják el, és a társaság fizeti a megbízási díjukat.
Részlet a válaszából: […] ...k) pontjának megfelelően kell számításba venni.Amennyiben ennek összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptárinapokra számítva annak harmincadrészét, rájuk a biztosítás kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

TGYÁS és GYED alapjának megállapítása

Kérdés: Minek alapján állapítható meg a szülés után a TGYÁS annál a dolgozónál, aki 2003. szeptember 27-étől 2004. február 1-jéig betegállományban volt, majd 2004. február 20-án szült, TGYÁS-t 2004. február 2-ától 2004. július 18-áig vette igénybe, 2004. július 19-étől jelenleg is GYED-en van, és előreláthatólag 2005. június hóban ismét szülni fog? A kezdőnapot megelőző naptári évben nem volt egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, sőt a megelőző időszakban 180 napi egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme sem. Alkalmazható-e az Eb-tv. 48. § (5) bekezdése, illetve ha nem alkalmazható az 5. pont, akkor mely esetekre vonatkozik? A későbbiekben a GYED megállapításánál a minimálbér kétszeresének a 30-ad része*70 százalék lesz az egy napra jutó GYED öszszege?
Részlet a válaszából: […] ...ezek nem alkalmazhatók, akkor a biztosítottterhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultságkezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészénekfigyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
181
182
183
…
212