19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Meg kell szüntetnie a munkaviszonyát egy megváltozott munkaképességű munkavállalónak annak érdekében, hogy jogosulttá váljon rokkantsági ellátásra?
2. cikk / 19 Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője
Kérdés:
Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?
3. cikk / 19 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató az után a megváltozott munkaképességű dolgozója után, akinek az egészségi állapota mindössze 40 százalékos, de a havi munkabére meghaladja a minimálbér másfélszeresét, így ellátásra nem jogosult? Figyelembe vehető ez a személy megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során? Arányosan csökkenni fog a szociálishozzáárulásiadó-kedvezmény összege is abban az esetben, ha az érintett dolgozó részmunkaidős lesz, és ezzel egyidejűleg a havibére is csökken?
4. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Az új Tbj-tv. szerint a rehabilitációs hozzájárulásban részesülő munkavállaló csak 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Vonatkozik ez a járulékkedvezmény a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozóra is?
5. cikk / 19 Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása
Kérdés: Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak egy megváltozott munkaképességű munkavállalója esetében azon túl, hogy igénybe veszi utána a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, valamint 5 nap pótszabadságot biztosít a számára? Kell nyilvántartást vezetni abban az esetben is, ha a munkáltató csak egy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat? Valóban nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, ahol a munkavállalók létszáma nem éri el a 25 főt?
6. cikk / 19 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe veheti a munkáltató a dolgozót a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában abban az esetben, ha nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személy állapotára vonatkozó orvosi szakvéleménnyel, ám a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó határozat alapján egyértelműen megállapítható az érintett egészségi állapota?
7. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
8. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
9. cikk / 19 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
10. cikk / 19 Rokkantsági ellátás igénylése
Kérdés: Hogyan és mikor kell igényelnie a rokkantsági ellátást annak a munkavállalónak, akinek 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg, "D" minősítést kapott, de elutasították a kérelmét, mert akkor még táppénzen volt, jelenleg pedig az elmaradt szabadságát tölti?
