38 cikk rendezése:
1. cikk / 38 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Meg kell szüntetnie a munkaviszonyát egy megváltozott munkaképességű munkavállalónak annak érdekében, hogy jogosulttá váljon rokkantsági ellátásra?
2. cikk / 38 Fogyatékossági támogatásban részesülő egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés:
Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy kezdő átalányadózó egyéni vállalkozó is abban az esetben, ha nem rendelkezik a rehabilitációs hatóság komplex minősítésével, de jelentős mozgáskorlátozottságára tekintettel (kerekesszékes) fogyatékossági támogatásban részesül? A vállalkozó főfoglalkozásban végzi a tevékenységét, egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
3. cikk / 38 Nyugdíjkorhatárt betöltött megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe lehet venni a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként azt a munkaviszonyban álló dolgozót, akit eddig beszámított a munkáltató, mert a rendelkezésre álló komplex minősítés szerint 43 százalékos az egészségi állapota, azonban elérte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjat kap? Figyelembe vehető az a dolgozó, aki szintén elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem öregségi nyugdíjat kap, hanem kérte a rokkantsági ellátás továbbfolyósítását? Mit jelent az, hogy az Mm-tv. 38/C. §-a alapján valaki mentesül a komplex minősítés alól?
4. cikk / 38 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Figyelembe kell venni a részmunkaidős munkavállalókat is a létszám meghatározása során a rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapításához, és ha igen, akkor hogyan?
5. cikk / 38 Apákat megillető pótszabadság
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a szociális-hozzájárulásiadó-alapot a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadságra kifizetett távolléti díjhoz kapcsolódó visszaigénylés során, ha az érintett után a cég adókedvezményt vesz igénybe?
6. cikk / 38 Két munkaviszony, egy munkáltató
Kérdés: Mindkét jogviszony alapján élhet a vállalkozás a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel, abban az esetben, ha egy kft. két különböző, 20-20 órás munkaviszonyban foglalkoztatja az egyik tagját? A tag az egyik jogviszonyában ügyvezető, a másikban pedig a könyveléssel foglalkozó társaság tevékenységében vesz részt.
7. cikk / 38 Szakképzési hozzájárulás
Kérdés: Helyes az a jogszabály-értelmezés, hogy 2021. július 1-jétől abban az esetben is élhet kedvezménnyel a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában a kifizető, ha a kedvezményezett munkavállaló esetében egyébként csak 50 százalékos mértékű a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
8. cikk / 38 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Valóban figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalóként a rehabilitációs hozzájárulás meghatározása során egy újonnan belépett munkavállaló, aki után sajátos nevelési igényű gyermekként magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak?
9. cikk / 38 Rehabilitációs hozzájárulás összege II.
Kérdés: Mennyivel csökkenti a rehabilitációs hozzájárulási járulék 2020. évi fizetendő összegét az a heti 20 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől 2020. augusztus 31-ig táppénzen volt, utána dolgozott két munkanapot, majd 2020. szeptember 3-tól jelenleg is újra keresőképtelen? A foglalkoztató cégnek 27 munkavállalója van, és az érintettel együtt 2 fő megváltozott munkavállalót foglalkoztat.
10. cikk / 38 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Az új Tbj-tv. szerint a rehabilitációs hozzájárulásban részesülő munkavállaló csak 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Vonatkozik ez a járulékkedvezmény a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozóra is?
