1467 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?

Kérdés: Kell a munkaadónak járulékot vonnia abból a kifizetésből, amelyet egy üzemi balesetben elhunyt munkavállalója özvegyének peren kívüli megállapodás alapján fizet ki?

Kérdés: Mely esetben adható adómentesen és mikor adóköteles juttatás a munkavállaló részére kifizetett BKV-bérlet? Adható a munkavállaló részére adómentesen Pest vármegyebérlet abban az esetben, ha a munkaadó telephelye és a munkavégzés helye Budaörs, a munkavállaló lakhelye pedig Érd?

Kérdés: Hogyan alakult a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy kft. megbízási jogviszonyban alkalmazott egy magánszemélyt a 2024. november 1-jétől 2025. január 10-ig tartó időszakra, amelynek 450.000 forintos megbízási díját a megbízó 2025. január 15-én fizette ki? Az érintett megbízott 2025. január 2-től saját jogú nyugdíjasnak minősül.

Kérdés: Milyen járulékot, illetve adót kell vonni a megbízási díjából, és milyen közteher terheli a kifizetőt abban az esetben, ha egy Németországban élő magyar állampolgárságú magánszemélyt foglalkoztat megbízási jogviszonyban, a minimálbér 30 százalékát jelentősen meghaladó megbízási díjért? A megbízott Németországban főállású munkavállalóként biztosított.

Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a személyi jövedelemadó megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki Ausztriában állandó lakhellyel rendelkezik, és ott áll főfoglalkozású munkaviszonyban, a magyarországi foglalkoztatónál pedig távmunkát végez? A munkavállalónak nem kell Magyarországra jönnie a munkavégzés érdekében, egész évben külföldről történik a munkavégzés. Ez alapján a 184. naptól már nem kell vonni Magyarországon a személyi jövedelemadót? A munkavállaló által leadott A1-es igazolás alapján társadalombiztosítási járulékot nem von a magyar munkáltató. Keletkezik valamilyen bejelentési vagy regisztrációs kötelezettség az osztrák, illetve a magyar társadalombiztosítási hatóság felé?

Kérdés: Beleszámít a szolgálati időbe a háztartási alkalmazotti jogviszony?

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak az 1960. június 23-án született munkavállalója nyugdíjazásával kapcsolatban? Közreműködnie kell a nyugdíjkérelem beadásában, vagy ez a magánszemély feladata? A dolgozó német állampolgár, 2016. augusztus 5-től dolgozik jelenlegi munkáltatójánál heti 40 órás munkaviszonyban karosszérialakatosként. Hátrányt jelent a dolgozóra nézve, ha 2024. december 31-én közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya, és a nyugdíjazásig már nem létesít másik jogviszonyt? Igénybe veheti ebben az esetben is a nyugellátást, illetve hatással lehet a kevesebb szolgálati idő a nyugdíj összegére? Valóban nem szüntetheti meg felmondással a cég a dolgozó munkaviszonyát?

Kérdés: Igénybe veheti mindkét beteg gyermekére tekintettel az emelt összegben járó családi adóalap-kedvezményt az édesanya abban az esetben, ha egyedül neveli 7 éves kislányát, aki tartós betegségére tekintettel emelt összegű családi pótlékot kap, valamint egy háztartásban él nagykorú fiával is, aki születése óta siketnéma, a családi pótlékot saját jogán kapja, és jelenleg részmunkaidős munkavállalóként dolgozik, ahol igénybe veszi a 25 év alattiaknak járó személyijövedelemadóalap-kedvezményt?

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató, amikor a munkavállaló részére a kiskorú gyermekeire tekintettel folyósított beiskolázási támogatásból is érvényesítette a letiltást, és átutalta a levont összeget a bírósági végrehajtó részére? Amennyiben helytelenül járt el a munkáltató vagy a végrehajtó, hogyan igényelhető vissza a levont összeg?