Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban

Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató a Magyar Köztársaság területén kiküldetés, kirendelés, illetőleg munkaerő-kölcsönzés alapján foglalkoztatja, rá a biztosítás nem terjed ki, járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik [Tbj-tv. 11. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó előírásokat az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény vezette be 2001. július 1-jei hatállyal. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 193/B-193/P. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlati adómentességét, ha a juttatásra a törvényben meghatározott mértékig és feltételek mellett kerül sor. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói hozzájárulásból adó- és járulékmentes a nyugdíjpénztári befizetés esetén havi 53...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Választott tisztségviselő tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve eho-t fizetni egy társadalmi szervezet választott tisztségviselőjének havi 5000 forint összegű tiszteletdíja után?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezetőit – választott tisztségviselőjét; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselőjét, a helyi (települési) önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja

Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely havonta nem haladja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

CAFETERIA-rendszer bevezetése

Kérdés: Egy cég gazdasági eredménye nem teszi lehetővé a 2004. évi bérfejlesztést, ezért ún. CAFETERIA-rendszer bevezetését tervezik. A dolgozók eddig csak bért és étkezési hozzájárulást kaptak. A cég a 2003. évi költségkeretük (bruttó bér + annak közterhei + étkezési hozzájárulás) összegét kívánja részükre felajánlani, és a dolgozó döntheti el, hogy ebből a keretből hány forint legyen a bruttó bére, az egészségbiztosítási számlájára utalt összeg stb.Tartalmaz-e az Mt. valamilyen előírást arra, hogy kölcsönös megállapodás (munkaszerződés-módosítás) alapján csökkenteni tudják a dolgozók bérét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 8. § (2) bekezdése értelmében a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.E rendelkezésből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...szociális biztonság erősítésének gondolata és az öngodoskodás igénye teremtette meg az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár intézményét, mely a napjainkra nagy számban létrejött pénztárszervezeteknek köszönhetően a társadalombiztosítás reformja részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Önkéntes nyugdíjpénztári vagyon öröklése

Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztári vagyon öröklésekor hogyan kerülhető el az adófizetés? Jó megoldás-e az, ha másik önkéntes pénztárba utalja át az örökös, a saját egyéni számlájára?
Részlet a válaszából: […] Az Öpt. 48. §-a rendelkezik a pénztártag felhalmozási időszakban történő halála esetén az örökös részére az egyéni számlán lévő összeg juttatásáról. A pénztártagnak a felhalmozási időszakban történő halála esetén az egyéni számláján lévő összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] ...többségi részesedést, és nem lehet eltérő a szavazati arány, az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet, de az egymás feletti kölcsönös munkáltatóijog-gyakorlás kizárt.A 2000/28. sz. alatt kiadott APEH iránymutatás a továbbiakban megállapítja, hogy a Gt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
21
22
23
24