Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet a biztosítási kötelezettséggel kapcsolatban egyértelműen kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyekre, azaz az uniós állampolgárokra csak egy tagállam jogszabályai alkalmazhatók. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak az egyik tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munka-viszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó helytelenül gondolja, ugyanis a kivét után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is meg kell fizetni.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkabérelőleg

Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
Részlet a válaszából: […] A munkabérelőleg gyakorlatilag a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott kamatmentes kölcsön, melynek fedezete elsősorban a később esedékes munkabér. A munkavállalónak nyújtott kölcsönt a munkáltató a magánszeméllyel szemben fennálló követelésként tartja nyilván,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkaviszony létrejötte e-mailen

Kérdés: Létrejön a munkaszerződés abban az esetben, ha a munkáltató elküldi az ajánlatot e-mailen a munkavállalónak, és a munkavállaló e-mailen elfogadja azt?
Részlet a válaszából: […]   Az Mt. 48-49. §-ai alapján a munkaviszony kezdetének napja, ha a felek másként nem állapodnak meg, a munkaszerződés megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) feltételeia) a kérelem benyújtásakor a betöltött 15. életév,b) 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapot,c) biztosítási idő,d) keresőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka

Kérdés:

Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?

Részlet a válaszából: […] Az atipikus foglalkoztatás kevésbé gyakori megjelenési formája, amelyben több munkáltató egy munkavállalóval létesít munkaviszonyt. A munkaerő-kölcsönzéshez hasonlóan, a munkáltató pozíciójában több jogalany vesz részt, azonban attól abban eltér, hogy a munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Munkavállalók részére nyújtott kölcsön

Kérdés:

Hogyan tud kedvezményes kamatozású, illetve néhány esetben kamatmentes kölcsönt nyújtani egy vállalkozás a munkavállalóinak? Mire kell figyelni ebben az esetben, illetve milyen jogszabályok szabályozzák ezt az eljárást?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató gazdasági társaságok gyakran döntenek úgy, hogy kamatmentes vagy a piaci kamatlábakhoz képest kedvezményes kamatozású kölcsönt kívánnak nyújtani a munkavállalóiknak (leggyakrabban lakáscélra). Ezt minden további nélkül meg is tehetik, és nincsen összeghatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén

Kérdés:

Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?

Részlet a válaszából: […] A munkajog által a munkavállaló irányában érvényesülő elvárt általános magatartási követelmény magában foglalja a jognyilatkozattal összefüggő tájékoztatási kötelezettséget, melynek a munkáltató az Mt. 46. §-ának (1) bekezdése alapján legkésőbb a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése érelmében szociálishozzájárulásiadó-alapot képez. Így az e körbe tartozó egyéb jövedelem után is meg kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Jogosultság álláskeresési járadékra

Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] Álláskeresési járadékra az Flt. 25. §-ának (1) bekezdése értelmében az jogosult, aki1. álláskereső,2. az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,3. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.
1
2
3
18