Találati lista:
1. cikk / 289 Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Hogyan változik egy kisadózó egyéni vállalkozó közteherfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a jelenleg fennálló munkaviszonya 2026. február 28-tól megszűnik? Keletkeztet ez a változás bármilyen további járulékfizetési (pl. egészségügyi szolgáltatási járulék) kötelezettséget? Jár végkielégítés, illetve munkanélküli-járadék a munkavállaló részére, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg?
2. cikk / 289 Kisadózó egyéni vállalkozó őstermelői tevékenysége
Kérdés: Alanyi mentes kisadózó egyéni vállalkozó lehet egyidejűleg a vállalkozása mellett mezőgazdasági kistermelő is? Amennyiben igen, akkor milyen adatlapon kell ezt bejelenteni, és fel kell-e vennie a mezőgazdasági kistermelőként végzett tevékenységeket? Ha nem kistermelőként, hanem mezőgazdasági őstermelőként kíván működni, ezt megteheti az egyéni vállalkozása mellett?
3. cikk / 289 Kisadózó egyéni vállalkozó közterhe
Kérdés: Érdemes a megemelt 75.000 forintos összeget fizetnie egy kisadózó egyéni vállalkozónak? Mennyivel lesz több a nyugdíja az érintett vállalkozónak, aki jelenleg 60 éves, ha még 5 évig a megemelt összeget fizeti? Vagy célszerűbb az 50 ezer forint mellett maradnia, és a különbözetet más nyugdíj-megtakarításban gyűjteni?
4. cikk / 289 Többes jogviszonyú kisadózó vállalkozó
Kérdés: Hogyan érinti az egyéni vállalkozó kisadózói jogviszonyát, ha az édesapjától örökölt egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot, amelyben az ügyvezetést heti 2 órás munkaviszonyban látja el a minimálbér arányos részének megfelelő munkabér ellenében, és emellett egy betéti társaságban rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben a heti kétórás munkaviszony alapján?
5. cikk / 289 Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága
Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?
6. cikk / 289 Biztosítási előzmény adózási forma váltása esetén
Kérdés: Figyelembe vehető a kisadózás időszaka a munkaviszonyban igényelt pénzügyi ellátásokra való jogosultság megállapítása során biztosítási előzményként abban az esetben, ha a Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózási formát vált, vagy csak vállalkozóként áll fenn a folyamatos biztosítási jogviszony? Változik a helyzet abban az esetben, ha nem a vállalkozó dönt a váltásról, hanem főállású munkaviszony létesítése miatt kikerül a Kata-tv. hatálya alól?
7. cikk / 289 Nők nyugdíjazása
Kérdés:
Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?
8. cikk / 289 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kisadózása
Kérdés: Megszűnik a kisadózó vállalkozók tételes adójára való jogosultsága annak az egyéni vállalkozónak, aki rokkantsági ellátásra nyújtott be igényt, amelyet 2025. október 20-tól meg is állapítottak a részére?
9. cikk / 289 Egyszemélyes kft. többes jogviszonyú tagja
Kérdés: Társas vállalkozónak minősül annak az egyszemélyes kft.-nek a tagja, aki az ügyvezetést választott tisztségviselő jogviszonyban, azaz okirat szerint megbízási jogviszonyban, nulla forint tiszteletdíjért látja el, és személyes közreműködésre tekintettel van egy napi 2 órás munkaviszonya a kft.-ben? Az érintettnek a kft.-n kívül van egy kisadózó egyéni vállalkozása is.
10. cikk / 289 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
