24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
2. cikk / 24 Rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Be kell jelenteni a rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek keresőtevékenységét annak ellenére, hogy a korábban rájuk vonatkozó kereseti korlát megszűnt? Amennyiben igen, akkor vonatkozik ez a bejelentés a kisadózói tevékenységre is?
3. cikk / 24 Nyugdíjas közalkalmazott kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan számít bele a kisadózó vállalkozásból származó jövedelem a kereseti korlátba egy nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott esetében, akinek a nyugellátása szünetel?
4. cikk / 24 Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása
Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
5. cikk / 24 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
6. cikk / 24 Kata összege nyugdíj folyósításának szüneteltetése alatt
Kérdés: 25 ezer vagy 50 ezer forint összegű tételes adó megfizetésére kötelezett egy öregségi nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki közszolgálati jogviszonyban is dolgozik, és emiatt a nyugdíj folyósítása szünetel?
7. cikk / 24 Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja
Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
8. cikk / 24 Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
9. cikk / 24 Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
10. cikk / 24 Rehabilitációs ellátásban részesülő személy egyéni vállalkozása
Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást egy heti 10 órás munkaviszonyban álló, rehabilitációs ellátásban részesülő személy anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását?