19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Nagyszülő GYED-e és GYES-e szülő keresőképtelensége esetén
Kérdés: Jogosult lesz továbbra is GYED-re, illetve a gyermek második életéve betöltése után GYES-re a nagyszülő abban az esetben, ha a második gyermekkel várandós, kisadózó egyéni vállalkozó anya keresőképtelen állományba kerül, és emiatt már nem is fog a vállalkozásban dolgozni július végéig, a szülés várható időpontjáig? A második gyermek születése után a nagyszülő visszamegy a főfoglalkozású munkahelyére.
2. cikk / 19 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
3. cikk / 19 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Megoldást jelenthet egy 2020-tól kisadózó egyéni vállalkozó számára, ha a magasabb ellátás érdekében a szülés várható időpontját 2-3 hónappal megelőzően munkaviszonyt létesítene? Milyen összegű munkabérrel érdemes bejelenteni, hogy maximális ellátást kapjon?
4. cikk / 19 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
5. cikk / 19 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
6. cikk / 19 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét? Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységet, ha munkaviszonyt létesít?
7. cikk / 19 Egyéni vállalkozás működtetése szülési szabadság ideje alatt
Kérdés: Főfoglalkozásúként meg kell fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó, vállalkozását heti 40 órás munkaviszonya mellett működtető egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha szülésére tekintettel a munkaviszonyában kiveszi az Mt. szerinti szülési szabadságot, de lemond a CSED-ről, mert a vállalkozása annyira jól megy, hogy jobban megéri neki személyesen abban dolgozni?
8. cikk / 19 Főállású kisadózó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
9. cikk / 19 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz a szülést követően ellátásokra, és ha igen, milyen összegben egy kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki 2018 októberében kezdte meg a működését, és 2019. június 27-én megszületett az első gyermeke? A vállalkozó nyilatkozata alapján havi 75 ezer forint összegű tételes adót fizet.
10. cikk / 19 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kisadózó egyéni vállalkozó kismama, aki a szülés idejére, illetve az azt követő időszakra egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, mert egy pályázaton azzal a feltétellel részesült támogatásban, hogy a vállalkozásának folyamatosan működnie kell? Elveszti az ellátásra jogosultságát, ha a bevételre tekintettel ez alatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót?