54 cikk rendezése:
1. cikk / 54 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
2. cikk / 54 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés:
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
3. cikk / 54 Kisadózó egyéni vállalkozó munkavégzése szociális szövetkezetben
Kérdés: Végezhet munkát köztehermentesen egy szociális szövetkezet tagja a szövetkezetben abban az esetben, ha egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozóként működik?
4. cikk / 54 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
5. cikk / 54 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
6. cikk / 54 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
7. cikk / 54 Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
8. cikk / 54 Jogosultsági idő
Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
9. cikk / 54 Nyugdíj összege
Kérdés: Jelentősen változtathat a várható nyugdíj összegén egy újonnan létesített főállású munkaviszony annak a jelenleg 62 éves férfinak, aki 47 év elismert szolgálati idővel rendelkezik, és már egy éve nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül?
10. cikk / 54 Többes jogviszonyú őstermelő
Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.