4369 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés:

Munkaviszonya megszűnése esetén fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jogosult lenne továbbra is táppénzre az az ukrán állampolgár, akinek 7 hónapja van magyarországi bejelentett lakcíme, és azóta van biztosítási jogviszonya is, viszont szinte a munkaviszonya kezdetétől táppénzen van?

Kérdés: Elszámolhatja költségtérítésként a munkaadó az egyik munkavállalója által egy céges rendezvényen a saját bankkártyájával kifizetett összeget, amelyet a következő havi munkabérrel utal vissza a dolgozó részére? Természetbeni juttatásnak minősül ebben az esetben a kifizetett összeg?

Kérdés: Magasabb összegű ellátásra lehet jogosult a jelenleg GYES-en lévő édesanya a 3. gyermekének születésére tekintettel, ha a szülés várható időpontja 2026. április hónap, a jelenlegi GYES-re tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság lejárta 2025. november 7., de a munkavállaló már szeptember hónapban visszamegy napi 8 órában dolgozni?

Kérdés: Meghosszabbítható ismételten, és ha igen, mennyi időre a baleseti táppénz folyósítása annak a biztosított munkavállalónak az esetében, aki egy évig már részesült baleseti táppénzben, amely további egy évvel meghosszabbításra került, ezután 2024 decemberében keresőképessé vált, majd az első baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon baleset következtében ugyanabban a jogviszonyban ismét keresőképtelenné vált? Abban az esetben, ha a baleseti táppénzre való jogosultság nem hosszabbítható meg, és a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, folyósítható táppénz a részére? A jelenlegi baleseti táppénzre való jogosultsági időtartam megállapításánál a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül folyósított baleseti táppénz folyósításának időtartama figyelembevételre került az Eb-tv. R. 33. §-ának (1) bekezdése alapján.

Kérdés:

Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.

Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?

Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.

Kérdés: Valóban elveszítheti a szolgálati járandóságra való jogosultságát az a személy, aki jelenleg az ellátás mellett napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik egy egészségügyi intézményben, és ősztől lehetősége lenne teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére?

Kérdés: A táppénzjogosultsága lejárta után is mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy 2025 májusában indult egyszemélyes kft. tagja, aki társas vállalkozóként működik közre a cégben, és emellett heti 10 órás munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, ahol úti üzemi baleset érte, amelyből kifolyólag mindkét jogviszonyában hosszú ideig keresőképtelenné vált, de a kft.-ben hamarosan megszűnik az ellátásra való jogosultsága?