Kataalanyiság megszűnése hónap közben

Kérdés: Mikortól kötelezett az szja szerinti egyéni vállalkozóként megfizetni a közterheket egy kisadózó egyéni vállalkozó, akinek a kisadózói alanyisága 2024. május 8-tól megszűnt kifizetői bevétel miatt? A vállalkozó május hónapra megfizette az 50.000 forintos tételes adót.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a vállalkozó helyesen járt el, hiszen a havi 50 ezer forintos tételes adó teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni. Így a kérdésben említett kisadózónak május 8-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kft. tagjainak járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben két ügyvezetőről van szó, akik ingyenes megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetést, ami révén a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján mindketten társas vállalkozónak minősülnek.Ez a heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező tagnak előnyös, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése

Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló a keresőtevékenységét Máltán végzi, így a 883/2004/EK uniós koordinációs rendelet vonatkozó szabályai alapján a máltai társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon a biztosítási jogviszonya megszűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Külföldre költöző ügyvezető

Kérdés: Kell Magyarországon járulékot fizetnie egy magyar cég tulajdonos-ügyvezetőjének, aki az egész családjával Dubajba költözött, de a cégét nem szüntette meg Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Mivel Dubaj nem EGT-tagállam, és Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye sincs vele, a tulajdonos-ügyvezető biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége változatlanul fennáll Magyarországon. Ügyvezetőként ugyanis valamilyen módon biztosítottnak minősül akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Szociális szövetkezet szövetkezetként történő működése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a továbbiakban a tagra abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet módosítást követően szövetkezetként működik tovább? Valóban ki kell jelenteni a tagokat az OEP-től, mivel eddig oda voltak bejelentve?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 67. §-ának (4) bekezdése értelmében a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjaa) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Magyar munkavállaló távmunkavégzése külföldről

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a munkavégzés helye Románia, így az uniós szabályok szerint az érintett a román jogszabályok hatálya alá tartozik, ott terjed ki rá a biztosítás, és ott terhelik az ezzel kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek."Fordított esetben",...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?

Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatárt betöltött – de öregséginyugdíj-igényét nem érvényesítő személy – nem minősül nyugdíjasnak, így főszabály szerint semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyában nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerint kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Egyéni vállalkozó minimumjárulékai középiskolai tanulmányok befejezése után

Kérdés:

Mentesül a minimumjárulékok megfizetése alól a nyári időszakra egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha tanulói jogviszonya június 30-án megszűnik, de a diákigazolványa még október 31-ig érvényes, ősztől pedig megkezdi az egyetemi tanulmányait nappali tagozaton?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 42. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól (és ezt a szabályt a minimumadó tekintetében a Szocho-tv. vonatkozó jogszabályi helye is átveszi) abban az esetben is, ha– a Köznev-tv. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben – legalábbis erre utal az emelt összegű családi kedvezmény említése, illetve az egyidejű folyósítás – a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátásáról, azaz rokkantsági járadékról van szó, nem pedig az ezzel gyakran összetévesztett Mm-tv. szerinti rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Felszolgálási díj

Kérdés: Megteheti a foglalkoztató, hogy az egyenletes elosztás érdekében a felszolgálási díjat csak negyedévente fizeti ki a dolgozók részére? Járulékmentesen kifizethető a nyugdíjas felszolgáló részére a felszolgálási díj, vagy ebből a juttatásból le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási vagy esetleg a 10 százalékos nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] A 71/2005. GKM rendelet 1. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy: "(4) Az (1) bekezdés szerint felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
1
4
5
6
126