Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíjfolyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.

Részlet a válaszából: […] ...személy nem tekinthető nyugdíjasnak. Így munkavállalóként az általános szabályok szerint kiterjed rá a biztosítási, és terheli a járulékfizetési kötelezettség.Annál is inkább, mivel a kérdésben említett munkavállaló a nyugdíj összegének az ismeretében akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] ...az említett személy egyéni és társas vállalkozást is folytat, akkor – a 36 órához hiányzó egy óra miatt – minimumadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli. Ugyanezen okból viszont nincs akadálya annak, hogy egyéni vállalkozóként a kisadózást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Egyéni vállalkozói tevékenység munkaviszony mellett

Kérdés:

Főfoglalkozású átalányadózóként meg kell fizetnie a továbbiakban a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol eddig táppénzen volt, a jogosultsága azonban hamarosan megszűnik, viszont továbbra is keresőképtelen marad? Az érintett az egyéni vállalkozásában folyamatosan dolgozott, a keresőképtelenség erre a jogviszonyra nem vonatkozott.

Részlet a válaszából: […] ...nem akadályozta a gyógyulását.A táppénzfolyósítás tartama alatt egyéni vállalkozóként mindenképpen mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja, illetve a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés:

Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a tevékenységét.Amennyiben az ügyvezetés megbízási jogviszonyban történik, akkor az ingyenesen is végezhető, ebben az esetben azonban a Tbj-tv. speciális szabályozását kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy az egyéni vállalkozásában sem minősül nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 30 százaléka után a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló családi okok miatt 6 hét fizetés nélküli szabadságot kért, amit a munkáltató engedélyezett a számára?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében amennyiben a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a kieső naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.Amennyiben a c) pontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
Részlet a válaszából: […] ...21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül ugyan, de nappali tagozatos tanulmányaira tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, és tényleges jövedelem híján vele kapcsolatban e jogviszonya alapján járulék és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

GYÁP alapja

Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...jogkörén kívüli ok miatt változik, ami nem érintheti hátrányosan a munkavállaló biztosítási jogviszonyban töltött idővel, valamint a járulékfizetéssel megszerzett jogosultságait.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló, a szociális hozzájárulási adóról szóló és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
…
4
5
6
…
173