Apa GYED-jogosultsága előzetes biztosítási idő hiányában

Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 2025. január 1-től GYED-re 2024. április 1-jén született gyermekére tekintettel az édesapa, aki 2025. június 15-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkahelyén, előtte 2024. április 16-tól 2025. június 14-ig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, 2023. szeptember 4-től 2024. március 14-ig munkaviszonyban állt, 2023. május 8-tól 2023. július 28-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2021. április 15-től 2023. május 3-ig munkaviszonyban állt? A gyermek édesanyja 2025. június 30-ig gyermekgondozást segítő ellátásban részesült, amelyről lemond. Az apa GYED iránti igénybejelentésén szerepel az ellátásból történő levonáshoz szükséges szülői egybehangzó nyilatkozat.
Részlet a válaszából: […] ...igénylés miatt 2025. január 1., nem volt biztosított, hiszen a NEAK felé egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett. E járulékfizetés csak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére ad jogosultságot, nem biztosításban töltött idő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Munkavégzésre egészségügyi okból alkalmatlan dolgozó

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavégzésre egészségügyi okokból tartósan alkalmatlan dolgozónak lejárt a táppénzjogosultsága, de munkaképtelensége továbbra is fennáll maradandó egészségkárosodás miatt? Meg kell szüntetni felmondással a jogviszonyt ebben az esetben? Ha ezt nem teszi meg a munkáltató, és állományban tartja a dolgozót, akkor kell távolléti díjat vagy egyéb juttatást fizetni a számára?
Részlet a válaszából: […] ...idejére, a biztosítási szünetelése alatt a munkavállaló helyett megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az átvállalást ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Hogyan alakul a 2025. évi szociálishozzájárulásiadó-alapja annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a 2024. évi bevétele elérte az éves minimálbér összegét, nagy valószínűséggel ebben az évben is eléri, és önkéntes döntése alapján havi 350 ezer forintos járulékalap után fizet járulékot? Az érintett őstermelő 2025. szeptember 1-jétől munkaviszonyt létesít.

Részlet a válaszából: […] ...terheli a szociális hozzájárulási adó egészen augusztus 31-ig.Szeptember 1-jétől – mivel őstermelőként megszűnik a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége – a szociális hozzájárulási adó megállapítása szempontjából a Szocho-törvény 7. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Megállapodás szolgálati időre

Kérdés: Van lehetősége szolgálati idő vásárlására egy magasabb összegű öregségi nyugdíj érdekében annak a személynek, aki jelenleg 32 év szolgálati idővel rendelkezik? Amennyiben igen, hogyan kell elindítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás nem köthető.A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.

Részlet a válaszából: […] ...az összeg után kellett lerónia a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is.2025. július 1-jétől viszont havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, hiszen megszűnt a táppénzfolyósítás, és a rokkantsági ellátás mellett nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata

Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatra.A hallgatói munkaszerződés a Tbj-tv. 17. §-a 2) bekezdésének b) pontja értelmében nem keletkeztet biztosítási (és így) járulékfizetési kötelezettséget, a Szocho-tv. 5. § (1) bekezdés e) pontjának eb) pontja alapján e jogviszony tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] ...jogállása a rokkantsági ellátás megállapításával nem változik, továbbra is az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A dolgozó foglalkoztatására munkaidő vagy kereseti korlát nem vonatkozik.Ugyanakkor az Mt. 120....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai

Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] ...venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.A Szocho-tv. 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban úgy rendelkezik, hogy adófizetési kötelezettség terheli az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Járulékfizetés többes jogviszonyban

Kérdés:

Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?

Részlet a válaszából: […] ...biztosítás mindkét társas vállalkozói jogviszonyában kiterjed rá, és – főszabályként – az egyik cégben havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget kell teljesítenie. Hogy melyikben teszi meg az erre vonatkozó nyilatkozatot, az a saját döntésétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...bérminimum.A fentiek szerint meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után az egyéni vállalkozó önkéntes döntéssel nem vállalhat járulékfizetést.A bevételek megfelelő ütemezésével nyílhat némi játéktér az éves járulékalap növelésére (pl., ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
4
…
180