508 talált cikk a járulékalapot képező jövedelem kifejezésre

Kérdés: Biztosítási időnek fog számítani a 2024. augusztus 14-től 2025. augusztus 13-ig tartó 12 hónapos időszak, amire elmaradt jövedelmet kell fizetnie egy kft.-nek azonnali hatályú felmondás jogellenessége miatt? A bíróság 6 millió forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak 2025. május 1-től a kifizetés napjáig számolt késedelmi kamata, valamint 3 millió forint végkielégítés és annak 2024. augusztus 14-től a kifizetés napjáig számolt kamata megfizetésére kötelezte a volt munkáltatót azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként. A ’08-as bevallásban milyen vonatkozási időszakot kell feltüntetni ebben az esetben?

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet 2026. március 6-án hatályba lépett rendelkezése alapján a pedagógusok részére egyszeri kiegészítő juttatásként legkésőbb április 10-éig kifizetett járulékalapot képező jövedelmet 2025. évre kell figyelembe venni [108/A. § (3) bekezdés]. Bár a juttatás (bérjövedelem) 2026. január 10-e után kerül kifizetésre, mégis a 2025. évre kell elszámolni, azaz a 2025. évi járulék- és szja-alapba kell beszámítani.
Jól értelmezi a kifizető, hogy így a munkavállalóknak már kiadott 25M30-as igazolást és a 2025. évre szóló járulékigazolást módosítani kell? Továbbá helyesen értelmezik, hogy vizsgálni szükséges, hogy a járulékalapot képező jövedelem tekintetében emelne-e ez a juttatás ellátási alapot? Amennyiben emelne, melyik hónapra kell figyelembe venni az elért jövedelmet, illetve csak a 2026. évi, vagy már a tavalyi ellátásokat is felül kell vizsgálni? Hivatalos rendeletértelmezés vagy külön módszertani útmutató nem található ebben a témában, így csak a jogszabály szövegéből lehet kiindulni.

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?

Kérdés:

Hogyan alakul a közteher-, illetve a nettó kifizetés tartós megbízási jogviszonyban, havi 100.000 forintos megbízási díj és 10 százalékos költséghányad esetén?

Kérdés: A munkavállaló munkabérét munkabérletiltás terheli. Befejezése, kielégítése annak nagyságrendje miatt hosszú ideig nem várható. A jövő évtől meghatározott elkülönült feladatellátás érdekében tartós megbízási szerződést kíván kötni vele jelenlegi foglalkoztatója. Ki kell terjeszteni a letiltást a tartós megbízási díjra akkor is, ha a végrehajtó erre az új jogviszonytípusra nem adott ki végrehajtást?

Kérdés: A bruttó összeget vagy a költséghányaddal csökkentett összeget kell figyelembe venni megbízási jogviszony esetén a biztosítási jogviszony elbírálása során?

Kérdés:

Hogyan alakul a nyugdíjalapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki a bevétele után fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és a járulékalapja nem éri el a minimálbért? Hogyan állapítják meg a szolgálati időt ebben az esetben? Változtat mindezen, hogy ápolási díj került megállapításra számára?

Kérdés:

Jogosult lesz bérpótlékra, és ha igen, akkor milyen mértékben az a call centeres munkakörben dolgozó munkavállaló, aki külföldi munkáltató részére otthonában végezhető munkakörben végez munkát, munkája során nagyszámú külföldről érkező bejövő hívást fogad, amelyek indokolják, hogy október 23-án az állami ünnepen is dolgozni fog?

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.

Kérdés: Növeli a kisvállalatiadó-alapot a táppénz-hozzájárulás alapja?