Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

171 cikk rendezése:

1. cikk / 171 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

2. cikk / 171 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

3. cikk / 171 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

4. cikk / 171 Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének járulékai

Kérdés:

Terheli járulékfizetési kötelezettség az "A" egyszemélyes kft. ügyvezető tagját abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll "B" társaságnál, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, és GYES-ben részesül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

5. cikk / 171 Szociális hozzájárulási adó külföldi munkavállaló után

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató, ha a külföldinek minősülő harmadik országbeli (ukrán, Fülöp-szigeteki, koreai, kirgiz) munkavállalók részére adott béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után csak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget teljesít, szociális hozzájárulási adót nem?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

6. cikk / 171 Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése

Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

7. cikk / 171 Megbízási díj járulékai

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a biztosítási kötelezettséget egy kft. által megbízási jogviszony keretében otthonápolási tevékenységre foglalkoztatott ápolók esetében, ha az egyes napokon végzett munkájuk alapján fizetett napi díjazásuk lényegesen magasabb a minimálbér 30 százalékánál, a megbízási díj elszámolása azonban havonta történik, így a jövedelem a limit alatt marad? Kell járulékot vonni ebben az esetben az ápolók díjazásából?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

8. cikk / 171 Alvállalkozó gyermekeinek szervezett tábor

Kérdés:

Egy cég a dolgozók gyerekeinek nyaranta tábort szervez, ahová az azonos telephelyen működő alvállalkozó cég dolgozóinak gyermekeit is fogadja. Hogyan finanszírozhatná meg a tábor költségét a kiva hatálya alá tartozó alvállalkozó cég a saját dolgozóinak? A tábort nem ő szervezi, tehát valószínűleg nem tekinthetjük munkaviszonyból származó jövedelemnek. Milyen jogcímen kaphatna a gyermekes dolgozó juttatást, és milyen járulékos költségei lennének?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

9. cikk / 171 Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.