Korhatár előtti ellátásban részesülő egészségügyi dolgozó jövedelemkiegészítése

Kérdés:

Kell társadalombiztosítási járulékot vonni a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek egészségügyben történő foglalkoztatása esetén fizetett jövedelemkiegészítésből? A korhatár előtti ellátás folyósítását az egészségügyben történő munkavállalás esetén szüneteltetni kell, így a foglalkoztatott részére jövedelemkiegészítés kerül megállapításra, amelynek összegét úgy kell meghatározni, hogy annak a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított nettó összege nem lehet kevesebb az érintettet a szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél. Az Eütev. 16/B. §-ának (7) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem fizet társadalombiztosítási járulékot, a Tbj-tv. és a Keny-tv. azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést.

Részlet a válaszából: […] ...ellátásuk folyósításának szünetelése miatt jövedelemkiegészítésben részesülő munkavállalók jövedelemkiegészítése nem képez járulékalapot.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] ...részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, illetve a Tbj-tv. 30. §-a alapján járulékalapot képez.Ezt figyelembe véve csökkentő tényezőként – noha a kft. a munkavállaló után havonta a minimálbér 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Találmányi díj járuléka

Kérdés: Kell járulékot vonni a munkaviszonyban álló dolgozó részére fizetett találmányi díjból? A munkavállaló a munkabérén felül, találmányidíj-szerződés alapján részesül a kifizetésben.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettségnek két feltétele van: a kifizetésnek járulékalapot kell képeznie, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból kell származnia. Ez utóbbi feltétel jelen esetben egyértelműen teljesül, hiszen a felek között munkaviszony áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Nyugdíj összege utólag kifizetett járandóság esetén

Kérdés: Befolyásolja a már megállapított nyugdíj összegét, ha a jogosult részére utólag nagy összegű elmaradt járandóságot fizetett ki a volt munkáltatója? A kifizetésre a bíróság kötelezte a munkáltatót, mert a munkaviszony nyugdíjazásra tekintettel történő megszüntetése során nem fizette ki a munkavállalónak járó munkabért és egyéb juttatásokat.
Részlet a válaszából: […] ...igazgatási szervet, és kérje a nyugdíj módosítását a bírósági döntésre hivatkozással. Az elmaradt jövedelem, illetőleg egyéb járulékalapot képező kifizetés összegével módosított magasabb összegű nyugellátás visszamenőlegesen jár.(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Hogyan alakul 2023-ban a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak az őstermelőnek, aki 2022. évben végig rendelkezett egy 36 órát elérő munkaviszonnyal, amely 2023. augusztus hónapban megszűnt, és ezután 2023. október 19. napjáig álláskeresési járadékban részesült? Milyen időponttal kell beadni az '58-as bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelői bevétele határozza meg. Amennyiben ez a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér ötszörösét (12 millió forint), havi járulékalapja a bevétel 15 százalékának az egytizenketted része. Amennyiben 0 forint volt a bevétel, akkor nem terheli járulékbevallás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Egyéni vállalkozó minimumjáruléka

Kérdés:

Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az egyéni vállalkozó abban az esetben, amennyiben részmunkaidős – heti 20 órás – munkaviszonyban áll, de egyébként a keresete meghaladja a garantált bérminimumot, tehát teljes szolgálati időt szerez?

Részlet a válaszából: […] ...előírt munkaidőt össze kell számítani.Az más kérdés, hogy az érintett részmunkaideje ellenére – minimálbért elérő havi járulékalapot képező jövedelmére tekintettel – teljes szolgálati időt szerez, de ennek a járulékfizetés számítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett átalányadózó egyéni vállalkozó az első 3 negyedévben – feltéve, hogy nem volt olyan időszak (pl. táppénz), melynek tartama alatt mentesült a minimumkötelezettség alól – 9×296.400 forint = 2.667.600 forint alapulvételével teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...is az általa megválasztott jogviszonyban, tehát akár megbízás keretei között is. Ebben az esetben, ha a részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát – e jogviszonya alapján –, nem lesz biztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
Részlet a válaszából: […] ...legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (Keny-tv. 11. §).A SZÉP-kártyára adott munkáltatói juttatás nem képez járulékalapot, ezért a korhatár előtti ellátás, valamint a szolgálati járandóság éves keretösszegének meghatározásakor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Miként alakul annak a biztosítások közvetítésével foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki 2023. július 6-tól keresőképtelen, de jelenleg is érkezik bevétele? A vállalkozó jövedelme ezzel a bevétellel érte el az adómentes részt.
Részlet a válaszából: […] ...után kell a szociális hozzájárulási adót is lerónia.Amennyiben főállású vállalkozóról van szó, akkor az első két negyedévre a járulékalapot a minimálbér (garantált bérminimum), míg a szociálishozzájárulásiadó-alapot ugyanezen összeg 112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.
1
…
5
6
7
…
115