47 cikk rendezése:
1. cikk / 47 Egyéni vállalkozás GYET mellett
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét abban az esetben, ha GYET mellett folytatja a tevékenységét? Az érintett vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, jelenleg GYES-ben részesül, így most nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége. A legkisebb gyermek 3. élet-évének betöltése után kívánja igénybe venni a GYET-et, és mellette folytatná a vállalkozói tevékenységet.
2. cikk / 47 Négy vagy több gyermeket nevelő anya
Kérdés: Jogosult marad az adómentességre az az anya, akinek van 5 gyermeke, és ebből kettő június hónapban fogja betölteni a 12. életévét? Mi a helyzet akkor, ha a 12 évesnél idősebb gyermekek elhelyezése megváltozik, mert a szülők válófélben vannak?
3. cikk / 47 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
4. cikk / 47 Diákszövetkezetben munka-viszonyban álló egyéni vállalkozó
Kérdés: Mentesül a havi minimálisadó- és járulék-fizetési kötelezettség alól az a fiatal egyéni vállalkozó, aki egy diákszövetkezetben, amelynek tagja, áll heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban?
5. cikk / 47 Kft. főiskolai hallgató tagjának nyári szakmai gyakorlata
Kérdés: Van valamilyen akadálya annak, hogy a főiskolai hallgató a kötelező nyári szakmai gyakorlatát annál a kft.-nél folytassa, amelynek egyébként tulajdonos tagja személyes közreműködési kötelezettség nélkül? Milyen közterheket kell abban az esetben fizetni utána, ha az egybefüggő 6 hetes gyakorlatra a kötelező minimumnál magasabb összegű juttatásban részesül?
6. cikk / 47 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
7. cikk / 47 Külföldön biztosított beltag osztaléka
Kérdés: Terheli a 14 százalékos eho annak a bt.-beltagnak az osztalékát, aki Ausztriában dolgozik, ott is biztosított, ugyanakkor van magyarországi bejelentett lakcíme, tehát belföldinek minősül?
8. cikk / 47 Egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben is részesül? A jelenleg hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozó nem köteles minimumjárulék fizetésére, ha GYED-ben részesül, miközben a GYES tartama alatt csak akkor mentesül alóla, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát.
9. cikk / 47 Munkáltató által nyújtott bölcsődei, családi napközi szolgáltatás mentessége
Kérdés: Milyen feltétellel adható a dolgozónak családi napközi vagy bölcsődei szolgáltatás adómentesen?
10. cikk / 47 Nappali tagozatos hallgatók hallgatói jogviszonyának szünetelése
Kérdés: Valóban született olyan törvénymódosítás, amely alapján mentesülnek a biztosítási kötelezettség alól a szövetkezetben végzett munkájuk tekintetében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgatói a hallgatói jogviszony szünetelése alatt? Amennyiben igen, akkor ez a változás érinti az egyetem mellett társas vállalkozói tevékenységet folytató tag járulékfizetési kötelezettségét is?