Találati lista:
1. cikk / 742 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
2. cikk / 742 Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága
Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?
3. cikk / 742 Csapatépítő tréningen történt baleset minősítése
Kérdés: Üzeminek minősíthető egy munkavállaló csapatépítő tréningen elszenvedett balesete, amin nem volt kötelező a részvétel? A tréning limitált létszámban került meghirdetésre, a megvalósításra egy rendes munkanapon került sor, csak az volt ott, aki szeretett volna ott lenni, és éppen rá is ért. A munkáltató munkavédelmi szakembere nem ismerte el munkabalesetnek.
4. cikk / 742 Rokkantsági ellátásban részesülő férfi öregségi nyugdíjkorhatárának betöltése
Kérdés: Hogyan változik az ellátás összege a nyugdíjkorhatár elérésekor annak a jelenleg 55 éves férfinak, aki egy éve rokkantsági ellátásban részesül, és jelenleg 4 órás munkaviszonyban dolgozik? A 4 órás jogviszony miatt lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíja, mint a rokkantsági ellátás? Esetleg a 65. életév betöltése után is maradhat a rokkantsági ellátás folyósítása, ha az kedvezőbb összegű?
5. cikk / 742 Nappali tagozatos vállalkozó
Kérdés: Egyéni vagy társas vállalkozóként vonatkozik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesség egy nappali tagozatos egyetemi hallgatóra abban az esetben, ha már elmúlt 50 éves? Van valamilyen életkori megkötés ebben az esetben?
6. cikk / 742 Családi ellátásra jogosultság két tagállamból
Kérdés:
Vissza kell majd fizetnie a Magyarországon folyósított ellátást annak az édesanyának, aki a GYED folyósítása alatt külföldre költözött, a munkáltatójánál és az egészségbiztosítónál is bejelentette, hogy másik EGT-államban szerzett jogosultságot családtámogatási ellátásra, de ennek ellenére továbbra is kapja a GYED-et?
7. cikk / 742 Biztosítási jogviszony GYOD folyósítása alatt
Kérdés:
Fennáll az édesanya társadalombiztosítási jogviszonya a gyermekek otthongondozási díjának folyósítására tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Amennyiben szünetel a biztosítás, fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot erre az időszakra?
8. cikk / 742 Tanulmányait szüneteltető társas vállalkozó
Kérdés:
Mikortól terheli a minimumjárulék-fizetési kötelezettség azt a társas vállalkozót, aki 2025. szeptember hónaptól szünetelteti a nappali tagozatos egyetemi tanulmányait, a diákigazolványa viszont október 31-ig érvényes? 2025. június 15-től, szeptember 1-től, október 31-től vagy december 15-től kell megfizetni a járulékokat ebben az esetben?
9. cikk / 742 Tévesen kifizetett egészségbiztosítási ellátás
Kérdés: Visszakérhető a munkavállalótól a helytelenül kifizetett ellátás, és ha igen, hány százalékban az alábbi esetben? Egy önkormányzati fenntartású bölcsődében egy közalkalmazott dolgozónak 2022-ben munkahelyi üzemi balesete volt, melyet az intézményvezető elismert, és a Magyar Államkincstár 100 százalékos táppénzt számolt el a keresőképtelenség idejére. 2025-ben a kormányhivatal egészségbiztosítási főosztálya újra vizsgálta az ügyet, és az intézménnyel visszafizetteti a táppénz összegét, mert megítélésük szerint nem volt jogos a 100 százalékos kifizetés.
10. cikk / 742 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
