Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. június 11-én (359. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6116

[…] szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A Köznev-tv. szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a köznevelési feladatot ellátó hatóság a szülő kérelmére, szakértői bizottság véleménye alapján, engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.Fentiek alapján a felmondási tilalom csak abban az esetben korlátozódik a gyermek hároméves koráig szóló időtartamra, ha a munkavállaló a törvényben meghatározott esetekben a gyermek hároméves korát követően nem vesz igénybe a gyermek gondozása, ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot. Egyébként a munkavállaló a gyermek gondozása (ápolása) céljára kapott fizetés nélküli szabadság teljes időtartama alatt felmondási tilalom alatt áll. A gyermek gondozása (ápolása) céljára a törvény alapján biztosított fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkáltató nem hívhatja vissza kötelezően dolgozni a munkavállalót. Természetesen a szülő élhet a törvényekben biztosított jogával, és visszatérhet dolgozni az ellátás megtartása mellett. A Cst. ugyanis csak a gyermek féléves kora előtt tiltja a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy munkavégzését, azután már szabadon, kötöttségek, illetve korlátozó szabályok nélkül lehet munkát vállalni.A munkavállalót akkor illeti meg végkielégítés, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Ez alapján, ha a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, akkor nem jogosult végkielégítésre. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén sem ír elő a törvény végkielégítési kötelezettséget. Ha viszont a munkavállaló mond fel rendkívüli felmondással, akkor jár neki a végkielégítés is, a rendes felmondás esetére járó átlagkereseten túl. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább három évig fennálljon.A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivévea) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe […]