9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés: Hogyan kell törvényesen foglalkoztatni a folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalókat egy állattenyésztéssel foglalkozó cégnél, illetve milyen díjazás illeti meg őket abban az esetben, ha munkaszüneti napon (pl. október 23-án) is dolgoznak?
2. cikk / 9 Munkaszüneti napon történő munkavégzés díjazása
Kérdés: Milyen díjazás illeti meg azt a heti 40 órás munkaviszonyban álló dolgozót, akinek a foglalkoztatása kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos munkarendben történik, és pünkösdvasárnap, valamint pünkösdhétfőn is munkát végzett napi 12 órában?
3. cikk / 9 Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pótlékai
Kérdés: A közelmúltban voltam egy munkaügyi előadáson, és az ott feltett kérdésemre kapott válasz összezavart. A munkáltató által készenléti jellegűnek minősített munkakörben az Mt. 119. § (3) bekezdése alapján a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha halottszállító munkakörben 24 órában 2 embert foglalkoztat, akik hatóránként váltják egymást? A 24 óra teljes egészében órabérben van kifizetve, amihez 14-22 óráig 20 százalék délutáni, illetve 22-06 óráig 40 százalék éjszakai pótlék járul..
4. cikk / 9 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja
Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
5. cikk / 9 2006. január 1-jén munkát végző dolgozó díjazása
Kérdés: Pihenőnapnak számít-e 2006. január 1., vagyis kell-e pihenőnapon való munkavégzésért külön fizetni annak a munkavállalónak, aki ezen a napon dolgozik abban az esetben, ha a munkavégzés nem rendkívüli, mert a munkavállalók munkarendje folyamatos?
6. cikk / 9 Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése
Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
7. cikk / 9 Műszakpótlék érvényesítése GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának kiadásakor
Kérdés: Szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. Az Mt. 151/A. § 3/c pontja alapján folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók részére műszakpótlék címén plusz 20 százalék is jár. Az ún. "GYES szabadság" kiadásakor kell-e fizetni az idézett 20 százalékos kiegészítést, hiszen a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzési kötelezettsége, tehát műszakpótlék-kiesése sem keletkezik a dolgozónak ezen szabadság alatt?
8. cikk / 9 Folyamatos műszakban dolgozó munkavállalók munkarendje
Kérdés: Milyen bért kell fizetni, illetve jár-e pihenőnap azoknak a folyamatos műszakban dolgozó munkavállalóknak, akik beosztásuk szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgoznak?
9. cikk / 9 Folyamatos munkarendben dolgozók munkabére
Kérdés: A szombat, vasárnap is dolgozó kereskedelmi munkavállalóknak milyen pótlékok járnak, mi a szabadság kiadásának rendje?
