Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Egyéni járulék levonása megbízási díjból

Kérdés: Hogyan kell egyéni járulékot levonni attól, akinek a megbízási szerződése 2002. december 15-től 2003. január 31-ig szól? A megbízási díj kifizetésére február első napjaiban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát. Figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, mely szerint a saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy megbízási díjából sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy a nyugdíjjárulék fizetésének fejében szolgálati időt szerez.Társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató esetében a gyermekgondozási segélyt az illetékes Területi Államháztartási Hivatal folyósítja, így természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Éjszakai pótlék

Kérdés: Egy fuvarozócég gépkocsivezetőinek a munkaideje a fuvaroktól függően alakul. Általában éjszaka 2, illetve 4 órakor kezdik el az autó áruval való megpakolását, és ezután indulnak útnak a szállítmánnyal. A műszakot az út hosszától függően napközben fejezik be. Megilleti-e a dolgozókat a 15 százalékos éjszakai pótlék, illetve a 30 százalékos műszakpótlék, s ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék illeti meg.Ettől eltérően alakul a több műszakos, illetve megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pótléka: délutáni műszakpótlék (14-22 óráig) 15 százalék, éjszakai műszakpótlék (22-6 óráig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Jubileumi jutalom

Kérdés: 40 éves jubileumi jutalmat kinek és mikor kell fizetni? (A munkavállaló az első munkahelyén dolgozik 1962-től a mai napig, közben 2 évig katona volt.)
Részlet a válaszából: […] ...illetmény jár a köztisztviselőnek.Amennyiben a munkavállaló nyugdíjba megy, s így megszűnik közszolgálati jogviszonya, akkor az őt foglalkoztató közigazgatási szervnek ki kell fizetnie részére a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; a 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Adatszolgáltatási kötelezettség időtartama

Kérdés: Milyen jogszabályok írják elő, hogy a foglalkoztatóknak gyakorlatilag időbeli korlát nélkül biztosítaniuk kell az általuk foglalkoztatott személyek biztosítási jogviszonyára, valamint kereseti-jövedelmi adataira vonatkozó bizonylataik ellenőrzését a nyugdíj-biztosítási revízió számára?
Részlet a válaszából: […] ...az elévülésre vonatkozóan nem találunk kitételt, mint ahogy a Tny-tv. 97. § (1) bekezdésében sem fogalmaz meg időbeli korlátokat a foglalkoztatók adatszolgáltatási kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatás elkerüléséről szóló jogszabálynak ebből a megközelítésből nincs jelentősége. A Tbj-tv. szerint járulékot kell fizetni a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított számára kifizetett, munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...alapján szakképző iskolás tanulónak természetesen rendelkeznie kell adóazonosító jellel, mivel ennek hiányában a foglalkoztató – egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet – nem fizethetne ki számára jövedelmet.Márpedig a tanulót a képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
205
206
207
215