Fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz a szülési szabadság időtartamára pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra az édesanya abban az esetben, ha 2002-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, második gyermekével 2014. április 10-ig GYES-ben részesült, ezután fizetés nélküli szabadságot kért, és gyermekeivel külföldre távozott az ott dolgozó férje után, majd 2016. augusztus 1-jén ismét munkába állt, 2017. február 6-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és a harmadik gyermek születésének várható időpontjáig, 2017. június 6-ig előreláthatóan táppénzben részesül? A táppénzt a jelenlegi foglalkoztatónál működő kifizetőhely folyósítja. Külföldi tartózkodása alatt az édesanya nem dolgozott.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. rendelkezése szerint csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermekea) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Ápolási díj figyelembevétele jogosultsá gi időként

Kérdés: Jogosultsági időnek számít az anyósa gondozására tekintettel 5 évig folyósított ápolási díj időszaka egy 1957-ben született nőnek, akinek ezzel meg is lenne a szükséges jogosultsági ideje?
Részlet a válaszából: […] Az ápolási díj folyósításának időtartamát – a megállapítás jogcímétől függetlenül – az öregségi nyugdíj megállapítása során szolgálati időként kell figyelembe venni. Ezzel szemben a nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából az ápolási díj csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása

Kérdés: Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A GYED biztosítási jogviszonnyal megalapozott ellátás, mely akkor is megilleti a biztosítottat, ha külföldön él. Ugyanakkor, ha igénybe veszik a német családtámogatási rendszer ellátásait, akkor a GYED folyósítása természetesen szüneteltetésre kerül.Ez viszont azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

CSED-jogosultság

Kérdés: Jogosult CSED-re az a kismama, aki 2015. március 11-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, és ismételten várandós, a szülés várható időpontja 2017. január 5., a munkáltatója azonban időközben megszüntette a jogviszonyát? A?munkáltató nem tájékoztatta a munkavállalót a munkaviszony megszüntetéséről, és a kilépőpapírokat sem adta ki a részére. Ha nem jogosult a második babával CSED-re, akkor milyen jogorvoslati lehetősége van?
Részlet a válaszából: […] Pontos választ abban az esetben tudnák adni, ha ismernénk azt a dátumot, amikor a munkáltató megszüntette a kismama biztosítási jogviszonyát. Ugyanis az Eb-tv. 40. §-ában foglaltak alapján a csecsemőgondozási díjra való jogosultságnál van passzív jogosultság is. A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Külföldön biztosított személyek kötelezettségei

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég Dániába küldi ki dolgozni a munkavállalóit az ott bejegyzett vállalkozásához? A magyar munkavállalók a külföldi tartózkodás alatt a foglalkoztatónál fizetés nélküli szabadságon lesznek, a jövedelmüket Dániában kapják meg, és ott rendelkeznek majd biztosítási kötelezettséggel is. Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a magánszemélyeknek a magyar egészségbiztosítási pénztárhoz ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a munkáltató nem kiküldetésben foglalkoztatja a munkavállalókat, a magyar hatóságokhoz semmilyen kötelezettsége nincs.Az Eb-tv. 80. §-a (5) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az a tajszámmal rendelkező személy, aki valamely EGT-tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet el a 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjba az a nő, aki 1977. augusztus 15-én állt munkába, és folyamatosan egy munkahelyen dolgozott, közben 7 és fél évet gyermekgondozással töltött, és több hónapig táppénzen is volt? Beleszámít a táppénz a szolgálati időbe?
Részlet a válaszából: […] A kedvezményes, életkori feltételt nélkülöző öregségi nyugdíjra az a nő lehet jogosult, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítással járó jogviszonyban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Annak ellenére, hogy ténylegesen valamilyen okból nem történik munkavégzés, a szabadságra jogosító időtartamba történő beszámítás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Iskolaszövetkezet tagja

Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. IV. rész 3:325-3:367. §-ai szabályozzák a szövetkezetekre vonatkozó általános szabályokat (általános rendelkezések; a szövetkezet szervezete; a szövetkezeti tagsági jogviszony; kisebbségvédelem; a szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása; a szövetkezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Kieső idő

Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a bérrel való ellátatlanságnak, kieső (tehát nem biztosítási) idő szempontjából van jelentősége, amit a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás vonatkozásában használ fel az adóhatóság. A '08-as bevallás erre vonatkozó adatának meg kell egyeznie a 'T1041-es...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

GYED után visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: A folyamatos táppénz időtartamára is meg kell állapítani annak a munkavállalónak a szabadságát, aki 2013. szeptember 12-től veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült 2014. április 1-ig, április 2-től – gyermeke születésétől – TGYÁS-t, majd 2014. szeptember 18-tól 2016. április 2-ig GYED-et kapott, és 2016. július hónaptól vissza kíván menni dolgozni, vagy csak a TGYÁS 168 napjára és a GYED 1802 napjára? A munkavállaló 2013. évben megkapta a szeptember 12-ig járó időarányos szabadságát. Figyelembe kell venni ebben az esetben a jogszabályok változását, tekintettel arra, hogy a 2013-ban és 2014-ben érvényes jogszabály alapján a szabadságra való jogosultság tekintetében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama nem vehető figyelembe, 2015. január 1-jétől viszont ezt az előírást módosították?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére történő szabadság kiadásáról az Mt. 115. §-a rendelkezik. A szabadság szempontjából a keresőképtelenség teljes időtartama valóban csak 2015. január 1-jétől minősül munkában töltött időnek.A dolgozó részére 2013-ban már kiadták és ki is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
1
19
20
21
48