34 cikk rendezése:
21. cikk / 34 Középiskolai tanuló nyári munkavállalása
Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
22. cikk / 34 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik-e a minimálbér 12-szeres összege, mint kereseti korlát arra a 2006 óta nyugdíjas személyre, akit azóta is részmunkaidőben foglalkoztat a munkáltatója, és 2008. évben még nem tölti be a 62. életévét? Valóban felfüggesztik nyugdíjának folyósítását, amennyiben a jövedelme meghaladja ezt az összeget?
23. cikk / 34 Rendkívüli munkavégzés elrendelése
Kérdés: Joga van-e a munkáltatónak munkaidőn kívül és minden ellenszolgáltatás nélkül megjavíttatni a gyártásból származó, a megrendelő által visszaküldött hibás terméket?
24. cikk / 34 Általános iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés: Szükséges-e a szülő vagy az iskola engedélye abban az esetben, ha egy cég a nyári szünetben 1 hónapig egy 13 éves tanulót szeretne foglalkoztatni, napi 8 órás munkaidőben minimálbérért? Milyen járulékokat kell levonni a béréből, illetve meg kell-e fizetni a tételes ehót? Kötelező-e belépnie valamelyik magánnyugdíjpénztárba?
25. cikk / 34 Kötelezően előírt ügyelet díjazása
Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
26. cikk / 34 Kiskorú filmszínész jövedelmének kifizetése
Kérdés: Milyen jogcímen fizethető ki annak a 12 éves gyermekszínésznek a több százezer forint öszszegű javadalmazása, aki egy készülő filmben főszerepet játszik?
27. cikk / 34 Diákszövetkezeti tagok közterhei
Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
28. cikk / 34 Diákok alkalmazása
Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
29. cikk / 34 Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
30. cikk / 34 Bedolgozói jogviszony
Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
