21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
2. cikk / 21 Nyugdíjazás
Kérdés: A munkáltatónak kell kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését, vagy értesíteni a dolgozót a munkaviszony megszűnéséről abban az esetben, ha elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? Amennyiben igen, akkor mennyi idővel a nyugdíjazás előtt kell ezt megtenni? Van felmondási, felmentési idő? A munkáltatónak kell kezdeményezni a nyugdíjazás elindítását?
3. cikk / 21 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
4. cikk / 21 Felszámolás előtt álló munkáltató dolgozóinak ellátásai
Kérdés: Jogosultak jelenleg valamilyen ellátásra, illetve szereztek-e szolgálati időt a tavalyi évben egy felszámolás előtti állapotban lévő kft. dolgozói, akik 2013-ban még megkapták a bérüket, amelyről a bevallás is megtörtént, de a közterheket már nem tudta megfizetni a cég? Jogosultak lesznek a munkavállalók a végkielégítésre, ha a munkáltató januártól már nem tud munkát biztosítani, az állásidőre járó bért sem tudják kifizetni, ezért közös megegyezéssel kívánják megszüntetni a munkaviszonyokat?
5. cikk / 21 Kilépő munkavállaló nyugdíjjáruléka
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a nyugdíjjárulékokat annak a dolgozónak az esetében, akinek a jövedelme 2010. május 31-ig 5 x 330 000 forint alapbér, 5 x 660 000 forint ekho szerint adózó bér, valamint 206 780 forint ekhós jutalom, június 14-én volt az utolsó munkanapja, június 15-től július 31-ig felmentést kapott, és július 31-én kilépett? A munkavállaló június havi alapbére 150 000 forint és 300 000 ekhós bér, felmentési idejére pedig kapott 990 000 ekhós bért és 510 000 alapbért.
6. cikk / 21 Felmentési idejét töltő munkavállaló alkalmazása
Kérdés: Alkalmazhat-e egy vállalkozás egy olyan munkavállalót, aki egy másik cégnél a felmentési idejét tölti? Amennyiben igen, akkor kell-e utána pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve hogyan kell megállapítani a nyugdíjjárulék felső határát?
7. cikk / 21 Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjemelése
Kérdés: Mikortól kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a munkavállaló, aki a Magyar Honvédségnél dolgozott, 2007. december 31-i nappal szolgálati nyugdíjba vonult, 2007. június 30-tól december 30-ig a felmentési idejét töltötte, amiért a 6 hónapra szóló teljes felmentési időre járó járandóságát még júniusban megkapta, és 2007. szeptember 1-je óta hivatalosan bejelentetten a polgári életben dolgozik? Beleszámít-e a felmentési idő alatti munkavégzés a keresőtevékenység 365 napjába?
8. cikk / 21 Nyugdíjas közös képviselő jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
9. cikk / 21 1951-ben született nő csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Milyen mértékű nyugdíjcsökkenéssel járna, ha 1951. júliusban született nő 38,5 év szolgálati idővel 2007. decemberben csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat igényelne? Célszerű lenne-e ezt választani, figyelembe véve, hogy a 2008. júliusban igénylendő előrehozott öregségi nyugdíj összegét az új nyugdíjszámítási szabályok figyelembevételével állapítják meg, mely várhatóan a jelenlegi szabályokhoz viszonyítva kedvezőtlen?
10. cikk / 21 Nyugdíjba vonuló munkavállaló jogállása
Kérdés: Le kell-e vonni a felmondási időre járó munkabérből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot annak a dolgozónak az esetében, aki 2007. július 16-án tölti be a 60. életévét, 43 év szolgálati idővel rendelkezik, előrehozott öregségi nyugdíjat igényel, amit meg is állapítanak részére, ezt a tényt bejelenti a munkáltatójának, ezért az 90 napos felmondási idővel megszünteti a munkaviszonyát, és a felmondás teljes idejére felmentik a munkavégzés alól? A felmondási idő alatt nyugdíjasnak tekinthető-e a dolgozó, amikor munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn?
