Családi kedvezmény és pótszabadság

Kérdés: Egy női munkavállalónak három gyermeke van. Két idősebb gyermekének édesapjától elváltan él, harmadik gyermekének édesapjával közös háztartásban, élettársi viszonyban. Jogosult-e a harmadik gyermek apja mind a három gyermek után igénybe venni a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...melyik szülő érvényesítse év közben az adókedvezményt. Ekkor az adókedvezmény megosztására nincs lehetőség. A másik döntést a bevallás benyújtásakor kell meghozni arról – függetlenül attól, hogy az adóelőleg megállapítása hogyan történt –, melyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Fogyatékos gyermekek ellátásai

Kérdés: Igényelhet-e valamilyen támogatást az az elvált anya, aki két hallássérült gyermeket nevel? A nagyobbik 1981-ben született, jelenleg dolgozik és levelező tagozatos főiskolai hallgató, a kisebb pedig – 1987-ben született – elsőéves gimnazista.
Részlet a válaszából: […] ...támogatásra az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos Magyarországon élő magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert azon személy jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Közterhek utólagos levonása

Kérdés: A munkáltató – tévesen – kiküldetési átalányt számfejtett dolgozóinak adó- és járulékmentesen 2001. és 2002. évekre, kiküldetési rendelvény nélkül. 2003-ban hogyan korrigálhatja tévedését úgy, hogy a munkavállalóktól sem személyi jövedelemadót, sem nyugdíjjárulékot ne kelljen vonni?
Részlet a válaszából: […] ...2001. és 2002. években elmulasztott adók és járulékok bevallását a munkáltatónak önrevízió benyújtásával, illetőleg az elmaradt közterhek befizetésével pótolni kell.A személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat 2003-ban a biztosítottaktól levonni nem lehet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Szja-levonás tb-ellátás esetén

Kérdés: Mit tartalmaz pontosan az OEP által megküldött, a 2002. évi adóköteles táppénz összegéről szóló értesítésben hivatkozott 1995. évi CXVII. tv. 30. és 33. §-a? Az értesítésben foglaltak nem pontosan érthetőek.
Részlet a válaszából: […] ...amely az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint, feltéve hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az adótábla legmagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Részmunkaidős munkavállaló közterhei

Kérdés: Bt. kültagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Munkaszerződéssel havi 8 munkanapot dolgozik, csak forgalmi jutalékot kap az eredményességétől függően. Milyen mértékű járulékot kell fizetnie? Mennyi eho-t kell fizetnie, a napi összeget, vagy az egész hónapra járó összeget?
Részlet a válaszából: […] ...tagja esetén 1,5 százalékos – nyugdíjjárulékot, mind a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles levonni, illetve bevallani [Tbj-tv. 19. § (2) bekezdése és 24. § (1) bekezdése]. Az Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadságon van. Ebből következően az 1022. számú kérdésre adandó helyes válasz az, hogy a főállású munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó, a GYES időtartama alatt az otthonában végzett munka esetében, egyéni vállalkozóként a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az egészségbiztosítási járulék fizetésénél felső határ nincs, így annak alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulékéval.A 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a felhasználási szerződés alapján kifizetett biztosítási kötelezettség alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Kell-e tételes eho-t fizetnie annak a saját jogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, aki egyidejűleg kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó jövedelmet szerez, mely után az 5 százalékos mértékű baleseti járulékot egyéni vállalkozásában megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak e jogviszonyára tekintettel – egyéni vállalkozásának adószámára – tételes eho-t bevallania, illetőleg befizetnie nem kell, azonban egyidejűleg társas vállalkozóként történő személyes közreműködése esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Családi gazdálkodó közterhei

Kérdés: A Tf-tv. szerint a családi gazdaság legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gazdasági forma. Kell-e, és mennyi járulékot fizetni, ha a családtag • nyugdíjas, • GYES-en van, • munkaviszonyban áll, és a heti 36 órát ledolgozza?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke: az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetében az átalányadó 25 százaléka, míg az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tevő őstermelők esetében a bevétel 5 százalékának a 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíti az adókötelezettségét, a korábbi években Magyarországon elvégzett munkáért 2003-ban kifizetett jövedelme Magyarországon esik bevallási és adófizetési kötelezettség alá.A kifizetett jövedelemből a 2003-ban hatályos Szja-tv. alapján kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.