Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Az ügyintéző helyesen tudja, a rokkantsági (és rehabilitációs) ellátás a nyugdíjkorhatár betöltését követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Méltányossági nyugdíjemelés

Kérdés: Valóban igaz, hogy a nők 40 évével nyugdíjassá vált személy nem kérhet méltányossági nyugdíjemelést?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a Tny-tv. R.-ben meghatározott nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv méltányosságból- az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Beleszámít az állásidő a jubileumi jutalomra jogosító időbe egy kulturális intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében, aki 2023. április 24-től keresőképtelen, 2023. június 1-jétől a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmatlannak minősítette a munkavégzésre, az intézmény azonban nem tudott megfelelő munkakört biztosítani a számára, de nem mondott fel neki, azóta is állományban tartja? Milyen munkabér alapján kell kifizetni a jutalmat ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. § (1)-(2) bekezdése értelmében a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, amely huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet a havi '08-as bevallásban szerepeltetni kell [Szja-tv. 2. § (4) bekezdés, 16. §, 28. §, 7. számú melléklet, Art. 50. § (2) bekezdés 26. pont].Ami a kérdés társadalombiztosítási részét illeti: Az EGT-államban fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] A szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás elválaszthatók, ami azt jelenti, hogy a munkavállalónak nem kötelező ellátásban részesülnie ahhoz, hogy igénybe vehesse a 168 nap szülési szabadságot. Az ellátás nélküli időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

CSED két jogviszony esetén

Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
Részlet a válaszából: […] Az érintett kismama jogosult lehet két helyről is CSED-re, de a jogosultságát jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. Ez azt is jelenti, hogy ha a munkavállaló főállású munkahelyén nem működik kifizetőhely, az illetékes kormányhivatalhoz benyújtott nyomtatványon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata

Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. 1. §-a értelmében munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága, táppénze

Kérdés: Veszélyeztetett terhességére tekintettel jogosult betegszabadságra és táppénzre egy 18 év alatti szakképző iskolai tanuló, aki szakképzési munkaszerződés alapján végez munkát egy kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező diákra kiterjed a biztosítás, díjazását társadalombiztosítási járulék terheli, és a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet, ideértve természetesen az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Elegendő a feleség nyilatkozata arról, hogy nem részesül semmilyen ellátásban, mert nincs munkahelye, vagy valamilyen hivatalos igazolás is szükséges ahhoz, hogy a férj igényelhesse a közös gyermekük után a GYED-et? Az apa egyébként minden jogosultsági feltétellel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint - többek között - az a biztosított szülő jogosult gyermekgondozási díjra, aki a gyermek születését megelőzően 2 éven belül 365 napon át biztosított volt.Szülő természetesen éppen úgy az apa is, mint az anya (valamint az örökbe fogadó szülő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony több, különböző okból kifolyólag is megszűnhet jogellenesen: ha a munkáltató sérti az egyenlő bánásmód követelményét [Ebk-tv., Mt. 12. §], ha a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot nem foglalták írásba [Mt. 22. § (3) bekezdés],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
407