1197 talált cikk a biztosítási kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Kell Magyarországon járulékot fizetnie egy magyar cég tulajdonos-ügyvezetőjének, aki az egész családjával Dubajba költözött, de a cégét nem szüntette meg Magyarországon?

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket egy magyarországi telephelyű cég magyar állampolgárságú munkavállalója után abban az esetben, ha Ausztriába költözött, és onnan dolgozik távmunkában?

Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.

Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.

Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.

Kérdés: Hogyan tudja újra érvényesíteni a tajszámát az a magyar állampolgár, aki már 7 éve Angliában él és dolgozik, de a munkaszerződése április 30-án lejár, és ezután szeretne visszaköltözni Magyarországra? Milyen nyomtatványt kell beadnia és melyik hatóság részére annak érdekében, hogy minél előbb rendeződhessen az ügye, tekintettel arra, hogy július hónapban szülni fog?

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?