Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...a magasabb tényleges jövedelme után.A járulékfizetési alsó határ alkalmazása szempontjából a főfoglalkozású munkavállalók és a részmunkaidőben dolgozók között nincsen különbség.Ez nagyon fontos, hiszen a vállalkozások az elmúlt időszakban, sok esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...lenne, ha az említett tag – a kereskedelmi igazgatói feladatkör mellett – az ügyvezetést is munkaviszonyban látná el heti néhány órás munkaidőben. Ebben az esetben személyi jellegű kifizetésként csak a tényleges (e rövid munkaidővel arányosan csökkentett) munkabért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...folyamatosnak tekinthető az igazolatlan hiányzás, ha a munkavállaló olyan huzamos ideig van távol igazolatlanul, hogy munkáltató az újabb munkaidő-beosztás közlésének, vagy a megváltoztatásának lehetőségétől elesik, illetve a munkavállaló nem is tér vissza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Ezzel összefüggésben a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja kimondja, hogy szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során

Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] Még mielőtt az ellátásokra való jogosultságot vizsgálnánk, tisztázni kell a jogviszonyokat. Jelenleg egy-idejűleg fennálló két jogviszonyról van szó, az egyéni vállalkozásról és a munkaviszonyról.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak értelmében a pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] ...pontjában meghatározott fogalmat kell érteni, amely meghatározás értelmében a munkaviszony – függetlenül attól, hogy rész- vagy teljes munkaidőről van szó – keresőtevékenységnek tekintendő. A jogosultságnak pedig kizáró oka a keresőtevékenység fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] Egy ellátásra való jogosultság elbírálásához elsősorban nézzük meg a biztosítási kötelezettséget. Nem vitás, hogy a dolgozó biztosítása 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig szünetelt, és tekintettel arra, hogy a munka felvételére 2016. április 1-jével nem jött vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Igazolatlan távollét

Kérdés: Köteles a munkáltató munkabért fizetni a munkaszüneti napra annak az órabéres munkavállalónak, aki a munkaszüneti nappal érintett hónap egészében igazolatlanul távol van? Ebben az esetben naptári napokra vagy munkanapokra kell bejelenteni az igazolatlan távollétet a '08-as bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...idő indoka az, hogy az Mt. vonatkozó beosztási szabálya alapján – meghatározott kivételektől eltekintve – a munkáltató e napra rendes munkaidőben történő munkavégzést nem rendelhet el a munkavállaló számára, de a feltételek fennállása esetén pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Jogosult GYED-re a 2012. szeptember 29-én született gyermeke után egy édesapa, aki 2012. január 4-étől teljes munkaidőben dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol 2011. szeptember 22-től 2011. december 22-ig is dolgozott, előtte pedig egyetemi hallgató volt? Élettársa, a gyermek édesanyja GYED-re nem volt jogosult, ezért 2014. január 31-ig GYES-ben részesült, amelynek folyósítását a MÁK beszüntette. Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz az alapja?
Részlet a válaszából: […] 2014. január 1-jétől új szabály, hogy a gyermek 1 éves kora után a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlanul lehet munkát végezni. Ez a rendelkezés a 2014. január 1-jét megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik. Mivel a gyermek az első életévét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] ...könyveket, utazási, illetve szállásköltséget, a tanulmányokon valórészvétel és a vizsgák előtti felkészülési időre járó munkaidő-kedvezményidőtartamára a munkaszerződés szerinti egyébként járó díjazást (Mt. 111. §). Ezesetben nem jöhet szóba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.
1
2