Jogosultság rehabilitációs ellátásra keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó mindenben eleget tegyen a törvényi előírásoknak, és a számára legkedvezőbb módon lehessen jogosult az őt megillető ellátásokra is? Egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó 2023. október 25. óta folyamatosan kórházi ápolás alatt áll, és ez az állapot előreláthatóan még hosszú ideig fennáll, időközben azonban 85 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, így rehabilitációs ellátásra is jogosulttá vált. Meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell az egyéni vállalkozást annak érdekében, hogy ne legyen jogosult táppénzre, és így megigényelhesse a rehabilitációs ellátást? A rehabilitációs ellátás igénylése során az ügyintéző azt a felvilágosítást adta, hogy ameddig a kórház kiállítja a keresőképtelenségről szóló igazolást, és a táppénzjogosultság fennáll, addig az ellátás nem igényelhető.
Részlet a válaszából: […] ...jár, hiszen a biztosítás szünetelése alatt nem jár táppénz, illetve a 30 napnál hosszabb szünetelés esetén megszűnik a folyamatos biztosítási idő.Ugyanakkor az ügyintéző kérdésben említett azon megjegyzése, hogy a keresőképtelenség önmagában kizárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Táppénz egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén

Kérdés: Miért szüntették meg a táppénz folyósítását annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. november 15-től keresőképtelen, 2024. január 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, de ettől a naptól a fennálló őstermelői jogviszonyára tekintettel biztosítottá válik? A biztosítás egy napra sem szakad meg, a keresőképtelenség is folyamatos, és előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
Részlet a válaszából: […] ...ugyanezen naptól mezőgazdasági őstermelőként vált biztosítottá. E jogviszony alapján ugyancsak jogosult lehet táppénzre (a folyamatos biztosítási idő számításánál figyelembe lehet venni az egyéni vállalkozói biztosítási időt), de ennek érdekében új igényt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonnyal rendelkező beteg méltányosságból igényeljen táppénzt, ha a keresőképtelenségét megelőző időszakban rövid biztosítási idővel rendelkezik, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama meghaladja a táppénzre való jogosultság időtartamát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...is. A táppénz mértéke az alapjául szolgáló naptári napi átlag 60 százaléka, ha a 48/A. § (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik az igénylő legalább 730, a Tbj-tv. 6. §-a szerinti biztosításban töltött nappal. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Ellátások fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük azzal, hogy ki a biztosított. A Tbj-tv. 5. §-ában foglaltak értelmében biztosított – többek között – a munkaviszonyban álló személy. A biztosítás – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – az alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a 2017 októbere óta 4 órás munkaviszonyban álló, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló 2018 januárja óta folyamatosan keresőképtelen állományban van, de táppénzt nem kap, mert előzetes biztosítási idő hiányában már nem jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan keresőképtelen dolgozóról van szó, aki már nem jogosult táppénzre. A munkáltatónak keresőképtelenségére tekintettel továbbra is fel kell mentenie a munkavégzési kötelezettség alól, melynek tartama alatt a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az előre bejelentett fizetés nélküli szabadság lejárta után az a munkavállaló, aki 2016. november 14-től áll kifizetőhelyet működtető munkáltatója alkalmazásában, és a 2017. április 20-tól 2017. június 16-ig igényelt fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, 2017. június 3-án közúti balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen lesz? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, mi a teen-dő a fizetés nélküli szabadság lejárta után?
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
Részlet a válaszából: […] ...biztosítás szünetelésének időtartamával – mely több mint harminc nap – a biztosításának folyamatossága megszakadt, ezért folyamatos biztosítási idő hiányában nem jogosult táppénzre, és ez a 2017. június 17-ét követő keresőképtelenség időtartamára is vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Táppénz mértéke

Kérdés: A 730. napra már 60 százalékos vagy még 50 százalékos táppénzt kell folyósítania a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavállaló az ellátás folyósítása alatt éri el a 730 nap folyamatos biztosítási idejét?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű táppénz abban az esetben folyósítható a biztosított részére, ha az Eb-tv. 48/A. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt legalább 730 nap Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosításban töltött nappal rendelkezik. Ez azt is jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Biztosítás szünetelése

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...között – a biztosítás szünetelésének időtartamára.Felhívjuk a figyelmet, hogy a biztosítás szünetelésének időtartama a folyamatos biztosítási idő számításánál nem vehető figyelembe. Ez azt is jelenti, hogy a dolgozó folyamatos biztosításban töltött idejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kieső idő

Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a bérrel való ellátatlanságnak, kieső (tehát nem biztosítási) idő szempontjából van jelentősége, amit a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás vonatkozásában használ fel az adóhatóság. A '08-as bevallás erre vonatkozó adatának meg kell egyeznie a 'T1041-es...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
1
2
3