7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Mikor képezi a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját az a szünetelésig kiszámlázott bevétel, amely csak a szünetelés alatt kerül pénzügyi rendezésre annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. szeptember 1-jétől folytatja a tevékenységét, az átalányadózás szerinti közteherfizetést választotta, és 2022. november 1-jétől be kívánja jelenteni a szüneteltetést?
2. cikk / 7 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
3. cikk / 7 Mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat, illetve kell-e negyedéves bevallást benyújtania annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2017-ben kezdte meg a tevékenységét munkaviszony mellett, de a bevétele 0 Ft volt, mert az általa telepített gyümölcsös még nem fordult termőre, 2018-tól viszont már főállásúként folytatja őstermelői tevékenységét?
4. cikk / 7 Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
5. cikk / 7 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
6. cikk / 7 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénylése
Kérdés: Valóban meg kell szüntetni a biztosítási jogviszonyt a megváltozott munkaképességű személyek ellátása érdekében? Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet is meg kell szüntetnie annak, aki az említett ellátást szeretné igényelni?
7. cikk / 7 Előzetes letartóztatásban lévő beltag biztosítása
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy bt. egyetlen, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő beltagja után? Be kell-e jelenteni ezt a tényt az APEH-nek, illetve a tb-nek, illetve hogyan alakul az adatszolgáltatási kötelezettség?