Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény másodállású munkavállaló esetében

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...elvárt béremeléssel kapcsolatos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre – ráadásul immár a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, elvárt béremelésre vonatkozó feltételek teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munka­bérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt a heti 8 órás részmunkaidős munka­viszonyban álló munkavállalónak kifizetett havi bruttó 70 000 forintos munkabér után abban az esetben, ha a dolgozó egy másik munkáltatónál rendelkezik főfoglalkozású munkaviszonnyal, ahol a munkabére meghaladja a havi 135 000 forintot? A foglalkoztató 2011. december 5-én alakult, 2011. és 2012. években nem volt alkalmazottja, 2013. február 1-jétől viszont van.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése b) pontjának bb) alpontja értelmében 2013-ban a kérdezett adókedvezmény ugyanezen paragrafus (1) bekezdésében megfogalmazott – elvárt béremelésre vonatkozó – feltételek teljesítése nélkül is igénybe vehető.Nincs tehát annak akadálya, hogy a foglalkoztató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Szociális hozzájárulási adó kedvezménye

Kérdés: 2012. évben felvett dolgozónál alkalmazható-e a munkabér nettó értékének megőrzését célzó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […]

Igen, amennyiben a munkáltató az elvárt béremelést az összes folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében végrehajtotta, minden munkavállalója, így az újonnan belépők esetében is jogosult a – munkabér mértékétől függő – kompenzáció igénybevételére.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés: Jogosult lesz a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre abban az esetben, ha egy 2012. május hónaptól korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalóját tovább foglalkoztatja, de a bérét nem emelte meg, sőt a korhatár előtti ellátás megállapítása után csökkentette? A többi munkavállaló esetében megtörtént a béremelés.
Részlet a válaszából: […] ...2011. évi CLVI. tv. 460. §-ának (1) bekezdése értelmében az a munkáltató jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre, aki az elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.E rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Elvárt béremelés megállapítása műszakpótlék csökkenése esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az elvárt béremelést annál a cégnél, ahol a dolgozók jelentős része 3 műszakban dolgozott 2011-ben, de 2012-től két műszakra tértek át, így a műszakpótlékok összege csökkent? Emelni kell-e az alapbér összegét annyival, amennyivel a műszakpótlék csökkent?
Részlet a válaszából: […] ...válaszunk az, hogy nem. Az elvárt béremeléskiszámításánál ezt a változást nem kell figyelembe venni, és a műszakpótlékátalakítása miatti bércsökkenést nem szükséges béremeléssel ellentételezni. Amunkabérek nettó értékének megőrzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Megváltozott munkaképességű hozzátartozó foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulék- és adókedvezményt kaphat az az egyéni vállalkozó, aki megváltozott munkaképességű feleségét szeretné alkalmazni? A feleség orvosi rehabilitáció alatt áll, és munkaképesség-csökkenése 68 százalékos.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezménytvehet igénybe, amennyiben a 299/2011. Korm. rendelet szerinti elvárt béremelést- ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívülijuttatás formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
Részlet a válaszából: […]  A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem ahavi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, a munkabér helyett kifizetetttávolléti díj vagy átlagkereset, illetve szerződés alapján járó díjazás vagyegyéb jövedelem. A 2011. évi bérkompenzáció bér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Bérkompenzáció

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni 2012. évben a bérkompenzáció számítására vonatkozó jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...és a béren kívüli juttatás ennek keretébenfigyelembe vehető mértékéről szóló szabályokat a 299/2011. Korm. rendelettartalmazza. Az elvárt béremelésnek a munkáltató döntésén alapulóvégrehajtásától függetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum összege2012...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.